„Király István (irodalomtörténész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
botok
117 228 szerkesztés
a Bottal végzett egyértelműsítés: Realizmus –> Realizmus (művészet)
infobox, +művek, +díjak, +jegyzetek, +források
Címke: HTML-sortörés
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a magyar irodalomtörténészről|Király István (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a magyar irodalomtörténészről|Király István (egyértelműsítő lap)}}
⚫
'''Király István''' ([[Ragály]], [[1921]]. [[július 15.]] – [[Budapest]], [[1989]]. [[október 19.]]) magyar irodalomtörténész, [[Ady Endre]]-szakértő, országgyűlési képviselő (1971-től), az [[MTA]] tagja. A korszak egyik legnagyobb hatású egyetemi tanára, pedagógusa volt. Lánya [[Király Júlia]] közgazdász, [[2007]]-től a [[Magyar Nemzeti Bank]] alelnöke.


{{Életrajz infobox
⚫
==Kutatási területe==
| név = Király István
⚫
Fő kutatási és tanítási téméja Ady Endre volt. Fő műve négy kötetes Ady-monográfiája. Jelentős irodalomtörténeti alkotás korai Mikszáth monográfiája és a kései Kosztolányi monográfia.
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név =
| születés helye = [[Ragály (település)|Ragály]]
| születés dátuma = [[1921]]. [[július 15.]]
| halál helye = [[Budapest]]
| halál dátuma = [[1989]]. [[október 19.]] {{életkor-holt|1921|7|15|1989|10|19}}
| nemzetiség = magyar
| házastárs =
| szakma = irodalomtörténész, országgyűlési képviselő, pedagógus
| művésznév =
| becenév =
| szerepei =
| munkái =
| díjak = [[Kossuth-díj]] (1953) <br> [[Állami Díj]] (1973) <br> [[Alföld-díj]] (1986) <br> [[SZOT-díj]] (1988)
| kitüntetés =
| hivatalos oldala =
| blogja =
| MySpace =
| IMDb =
| PORT.hu =
}}

⚫
'''Király István''' ([[Ragály (település)|Ragály]], [[1921]]. [[július 15.]] – [[Budapest]], [[1989]]. [[október 19.]]<ref>[http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_K22@0353 Gyászjelentése]</ref>) magyar irodalomtörténész, [[Ady Endre]]-szakértő, országgyűlési képviselő (1971-től), a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja. A korszak egyik legnagyobb hatású egyetemi tanára, pedagógusa volt. Testvére [[Király Ernő (jogász)|Király Ernő]] jogász. Lánya [[Király Júlia]] közgazdász, 2007-től a [[Magyar Nemzeti Bank]] alelnöke.


==Életpályája==
==Életpályája==
⚫
Apja református lelkész volt. A középiskolát a [[Sárospatak]]i Református Gimnáziumban végezte 1931-1939 között, majd a [[Pázmány Péter Tudományegyetem]] bölcsészkarán tanult magyar–német szakon, [[Eötvös József Collegium|Eötvös-kollégistaként]]. Eközben állami ösztöndíjjal a berlini egyetemen is tanult. 1944-ben tanári diplomát szerzett.
===Tanulmányai===
⚫
Apja református lelkész volt. A középiskolát a Sárospataki Református Gimnáziumban végezte [[1931]] és [[1939]] között, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán tanult magyar–német szakon, [[Eötvös Kollégium|Eötvös-kollégistaként]]. Eközben állami ösztöndíjjal a berlini egyetemen is tanult. [[1944]]-ben tanári diplomát szerzett.


⚫
1945-ig Debrecenben tanított, ezután 1947-ig Budapesten az Országos Köznevelési Tanács volt titkára, majd 1948-ig könyvtáros az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ban. 1948-ban az [[Eötvös József Collegium]]ban tanított a kollégium megszűnéséig. 1949-től az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] irodalomtörténeti tanszékén dolgozott docensként. 1957-1959 között a [[szeged]]i egyetemen tanított. 1959-ben visszakerült az ELTE-re: a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszéken volt egyetemi tanár, majd tanszékvezető, 1988-ig.
===Tanári, irodalomtudósi munkája===
⚫
[[1945]]-ig Debrecenben tanított, ezután [[1947]]-ig Budapesten az Országos Köznevelési Tanács volt titkára, majd [[1948]]-ig könyvtáros az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ban. [[1948]]-ban az Eötvös Kollégiumban tanított a kollégium megszűnéséig. [[1949]]-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) irodalomtörténeti tanszékén dolgozott docensként. [[1957]] és [[1959]] között a [[szeged]]i egyetemen tanított.


⚫
Király István 1953-1956 közt a [[Csillag (folyóirat)|Csillag]] folyóiratot szerkesztette, 1962-1969 között a [[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]], 1970-1989 között pedig a [[Szovjet Irodalom (folyóirat)|Szovjet Irodalom]] című folyóiratot. 1970-től haláláig a [[Világirodalmi lexikon]] főszerkesztője volt, 1967-től a [[Magyar életrajzi lexikon]] szakszerkesztője.
[[1959]]-ben visszakerült az ELTE-re: a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszéken volt egyetemi tanár, majd tanszékvezető, [[1988]]-ig.


⚫
==Kutatási területe==
===Irodalompolitikusként, szerkesztőként===
⚫
Fő kutatási és tanítási téméja Ady Endre volt. Fő műve négy kötetes Ady-monográfiája. Jelentős irodalomtörténeti alkotás korai Mikszáth monográfiája és a kései Kosztolányi monográfia.
⚫
Király István [[1953]] és [[1956]] közt a [[Csillag (folyóirat)|Csillag]] folyóiratot szerkesztette, [[1962]] és [[1969]] között a [[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]], [[1970]] és [[1989]] között pedig a [[Szovjet Irodalom (folyóirat)|Szovjet Irodalom]] című folyóiratot. [[1970]]-től haláláig a [[Világirodalmi lexikon]] főszerkesztője volt, [[1967]]-től a [[Magyar életrajzi lexikon]] szakszerkesztője.

==Művei==
* [[Mikszáth Kálmán]] (monográfia, 1952)
* Világirodalmi Lexikon I-XI. (főszerkesztő, 1970-1989)
* [[Ady Endre]] I-II. kötet (monográfia, 1970)
* Hazafiság és forradalmiság (tanulmány, 1974)
* Irodalom és társadalom (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1976)
* Intés az őrzőkhöz. [[Ady Endre]] költészete a világháború éveiben (monográfia, 1982)
* Kosztolányi. Vita és vallomás (monográfia, 1986)
* Kultúra és politika (cikkek, interjúk, tanulmányok, elemzések, 1987)
* Útkeresések (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1989)
* Király és Tandori (szerkesztette [[Zsoldos Sándor]], 1996)


==Díjai, elismerései==
==Díjai, elismerései==
* A Munka Érdemrend arany fokozata (1963)
* [[Kossuth-díj]] (1953)
* Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
* [[Magyar Népköztársaság Állami Díja|Állami Díj]] II. fokozat (1973) – Tudományos és egyetemi tanári munkásságáért, különösen Ady-monográfiájáért.
* Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981)
* [[Alföld-díj]] (1986)
* [[SZOT-díj]] (1988)
* [[Németh László-emlékérem]] (1989)


==Művei==
==Jegyzetek==
{{források}}
* [[1952]]-ben monográfiát adott ki [[Mikszáth Kálmán]]ról, [[Realizmus (művészet)|realizmusára]] koncentrálva.
* Ady-monográfiája a költő (politikai és költészeti) forradalmiságát és ennek ideológiai gyökereit elemezte. Tanulmánysorozatot írt [[Kosztolányi Dezső]] verseinek műfajáról és világképéről.
* Életműkiadások szerkesztője (Ady Endre, Mikszáth Kálmán, Németh László válogatott művei).
* Számos, a maga idejében az irodalompolitikában hivatalos értékűnek számító, tanulmány és jegyzet szerzője volt.
{{csonk-szakasz}}


==Lásd még==
==Forrás==
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
* [[Magyar akadémikusok listája]]
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7


==További információk==
==Külső hivatkozások==
*{{MÉL|4||ABC07165/07908.htm}}
* {{MÉL|4||ABC07165/07908.htm}}
* [http://mek.niif.hu/00000/00019/html/k/i006714.htm Kortárs magyar írók]

==Kapcsolódó szócikkek==
* [[A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K)]]


{{DEFAULTSORT:Kiraly Istvan}}
{{DEFAULTSORT:Kiraly Istvan}}

[[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]]
[[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Magyar könyvtárosok]]
[[Kategória:Magyar könyvtárosok]]

[[Kategória:Országgyűlési képviselők]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:MTA-tagok]]

A lap 2011. november 22., 12:52-kori változata

Ez a szócikk a magyar irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Király István (egyértelműsítő lap).
Király István
Született1921. július 15.
Ragály
Elhunyt1989. október 19. (68 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiKirály Júlia
Foglalkozásairodalomtörténész, országgyűlési képviselő, pedagógus
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1980. június 8. – 1985)
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1944)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (20. körönd-24. fülke)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Király István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Király István (Ragály, 1921. július 15. – Budapest, 1989. október 19.[3]) magyar irodalomtörténész, Ady Endre-szakértő, országgyűlési képviselő (1971-től), a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A korszak egyik legnagyobb hatású egyetemi tanára, pedagógusa volt. Testvére Király Ernő jogász. Lánya Király Júlia közgazdász, 2007-től a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Életpályája

Apja református lelkész volt. A középiskolát a Sárospataki Református Gimnáziumban végezte 1931-1939 között, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán tanult magyar–német szakon, Eötvös-kollégistaként. Eközben állami ösztöndíjjal a berlini egyetemen is tanult. 1944-ben tanári diplomát szerzett.

1945-ig Debrecenben tanított, ezután 1947-ig Budapesten az Országos Köznevelési Tanács volt titkára, majd 1948-ig könyvtáros az Országos Széchényi Könyvtárban. 1948-ban az Eötvös József Collegiumban tanított a kollégium megszűnéséig. 1949-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékén dolgozott docensként. 1957-1959 között a szegedi egyetemen tanított. 1959-ben visszakerült az ELTE-re: a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszéken volt egyetemi tanár, majd tanszékvezető, 1988-ig.

Király István 1953-1956 közt a Csillag folyóiratot szerkesztette, 1962-1969 között a Kortárs, 1970-1989 között pedig a Szovjet Irodalom című folyóiratot. 1970-től haláláig a Világirodalmi lexikon főszerkesztője volt, 1967-től a Magyar életrajzi lexikon szakszerkesztője.

Kutatási területe

Fő kutatási és tanítási téméja Ady Endre volt. Fő műve négy kötetes Ady-monográfiája. Jelentős irodalomtörténeti alkotás korai Mikszáth monográfiája és a kései Kosztolányi monográfia.

Művei

  • Mikszáth Kálmán (monográfia, 1952)
  • Világirodalmi Lexikon I-XI. (főszerkesztő, 1970-1989)
  • Ady Endre I-II. kötet (monográfia, 1970)
  • Hazafiság és forradalmiság (tanulmány, 1974)
  • Irodalom és társadalom (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1976)
  • Intés az őrzőkhöz. Ady Endre költészete a világháború éveiben (monográfia, 1982)
  • Kosztolányi. Vita és vallomás (monográfia, 1986)
  • Kultúra és politika (cikkek, interjúk, tanulmányok, elemzések, 1987)
  • Útkeresések (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1989)
  • Király és Tandori (szerkesztette Zsoldos Sándor, 1996)

Díjai, elismerései

  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1963)
  • Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
  • Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981)
  • Németh László-emlékérem (1989)

Jegyzetek

Forrás

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Király_István_(irodalomtörténész)&oldid=10751500”