„Gyimes” változatai közötti eltérés
Megjelenés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) →Látnivalók: kékít |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
| történelmi régió = Székelyföld |
| történelmi régió = Székelyföld |
||
| fejlesztési régió = Északkelet-romániai fejlesztési régió |
| fejlesztési régió = Északkelet-romániai fejlesztési régió |
||
| megye = Bákó |
| megye = Bákó,Hargita |
||
| rang = falu |
| rang = falu |
||
| községközpont = [[Gyimesbükk]] |
| községközpont = [[Gyimesbükk]] |
A lap 2024. január 27., 00:45-kori változata
Gyimes (Ghimeș) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bákó,Hargita |
Község | Gyimesbükk |
Rang | falu |
Községközpont | Gyimesbükk |
Irányítószám | 607209 |
SIRUTA-kód | 22754 |
Népesség | |
Népesség | 1264 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1069 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 709 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyimes (románul Ghimeș) falu Romániában, Erdélyben, Bákó megyében.
Fekvése
Csíkszeredától északkeletre, a Tatros mellett, a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. 1920 előtt itt volt Magyarország határa.
Története
1600-ban Gijmes néven említik először. A terület eredetileg öt szomszédos csíki székely község tulajdona volt, melyet a 17. században kezdtek benépesíteni. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. A történelmi Magyarország egyik legkeletibb pontja.
Lakossága
1966-ban 894 lakosa volt, melyből 688 magyar (76,9%), 203 román, 2 német és 1 zsidó volt.
2002-ben 1231 fő lakta a települést. Ebből 1069 magyar (86,8%), 144 román, 17 csángó és 7 cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Látnivalók
- A falu határában látható az Osztrák–Magyar Monarchia egykori határának a határkövei. Szintén itt található a Monarchia egykori legkeletibb vasúti őrháza, valamint a Rákóczi-vár romjai.
- A falu területén található nagy vasútállomást Pfaff Ferenc építette 1897-ben.
Képek
-
Az ezeréves határ
-
A Rákóczi-vár romjai
Jegyzetek
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája Archiválva 2011. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben