„Bölcs Náthán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Források: kat. csere |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: Visszaállítva |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
| kórus = |
| kórus = |
||
| szereplők = |
| szereplők = |
||
*[[Szaladin egyiptomi szultán|Szaladin]] |
*[[Szaladin egyiptomi szultán|Szaladin]] szultán |
||
*Szittah, |
*Szittah, a húda |
||
*Náthán, |
*Náthán, gazdag jeruzsálemi [[zsidók|zsidó]] |
||
*Recha, fogadott |
*Recha, a fogadott lánya |
||
*Daja, [[kereszténység|keresztény]] nő Náthán házában, Recha társalkodónője |
*Daja, [[kereszténység|keresztény]] nő Náthán házában, Recha társalkodónője |
||
*Egy ifjú [[Templomosok| |
*Egy ifjú [[Templomosok|templomos lovag]] |
||
*Egy [[dervis]] |
*Egy [[dervis]] |
||
*A jeruzsálemi [[pátriárka |
*A jeruzsálemi [[pátriárka]] |
||
*Egy [[szerzetes| |
*Egy [[szerzetes|barát]] |
||
*Egy [[emír |
*Egy [[emír]] |
||
*A szultán [[mamlúk|mamelukjai]] |
|||
| helyszín = [[Jeruzsálem]] |
| helyszín = [[Jeruzsálem]] |
||
| idő = [[1192]] |
| idő = [[1192]] |
A lap 2023. november 13., 02:58-kori változata
Bölcs Náthán (Nathan der weise) | |
Az első kiadás címlapja | |
Adatok | |
Szerző | Gotthold Ephraim Lessing |
Műfaj | dráma |
Eredeti nyelv | német |
Fordító | Zichy Antal; Lator László |
Szereplők |
|
Cselekmény helyszíne | Jeruzsálem |
Cselekmény ideje | 1192 |
Premier dátuma | 1783. április 14. |
Premier helye | Berlin, Döbbelinsches Theater |
Kapcsolódó művek | Giovanni Boccaccio: Dekameron, Első nap, harmadik novella |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bölcs Náthán témájú médiaállományokat. |
Bölcs Náthán (németül: Nathan der Weise) a címe és címszereplője Gotthold Ephraim Lessing ötfelvonásos drámai költeményének, amely 1779-ben jelent meg és első ízben 1783. április 14-én mutattak be Berlinben. A mű központi témája a vallási tolerancia, amely legszembetűnőbben a harmadik felvonásban elhangzó parabolában mutatkozik meg. Ez a parabola már Giovanni Boccaccio Dekameron-jában is megtalálható. A három megkülönböztethetetlen gyűrűről szóló történet legkorábbi ismert előfordulása 1100-ra tehető, valószínűleg az ibériai-félszigeten élő szefárd zsidóktól származik. Szerb Antal szerint „ez a drámai költemény a Felvilágosodás szellemének, a vallási türelemnek, fajták közötti megértésnek, magasabb emberiességnek költői kifejezése.”[1]
A Bölcs Náthán Lessing utolsó műve. A hátterében az a vita áll, amelyet Lessing a hamburgi vezető lelkésszel, Johann Melchior Goezével folytatott és amely odáig fajult, hogy a szerzőt részleges publikációs tilalom fenyegette. A vita következtében Lessing a deizmussal kapcsolatos nézeteit ebben a drámában fejezte ki. A téma mindazonáltal már korábban, dokumentálhatóan legalább 1750 óta foglalkoztatta.
Bölcs Náthán alakjában Lessing barátjának, Moses Mendelssohnnak, a zsidó felvilágosodás megalapozójának állított irodalmi emléket, „de ha korában a zsidók nyomják el a keresztényeket, bizonyára egy bölcs keresztény lesz a darab hőse; mert nem a zsidót, hanem az embert védi, akit embertársai embernél kevesebbnek tekintenek.”[1]
Magyarországon először 1879-ben a Miskolci Színházban, majd 1888-ban a Nemzeti Színházban vitték színre a darabot. Könyvként 1879-ben adták ki magyar nyelven először a Franklin-társulat gondozásában, Zichy Antal fordításában, később Lator László fordította magyarra a művet.
Formai jegyek
A mű felépítése megfelel a klasszikus görög dráma szabályainak. Ehhez a következő elemek tartoznak:
- anagnorisis (a hősök felismerése)
- enjambement (az egyik verssorban kezdődő mondat tovább folytatódik a következő sorban)
- stichomythia (két szereplő verssoronként váltakozó párbeszéde)
- szónoki kérdések
- minimális cselekmény
- kevés rendezői utasítás
Lessing blank verse formában írta a drámai költeményt; ő honosította meg ezt az angol eredetű versformát a német irodalomban. A mű öt felvonásra, azon belül jelenetekre tagolódik.
A Bölcs Náthán egyaránt tartalmaz tragikus és vígjátéki elemeket, de sem tragédiának, sem vígjátéknak nem nevezhető.
Cselekmény
A történet a harmadik keresztes hadjárat idejében játszódik, egy jeruzsálemi fegyverszünet során. Amikor a zsidó Náthán hazaér üzleti útjáról megtudja, hogy nevelt lányát, Rechát egy templomos lovag mentette ki a tűzvészből. A lovag a saját életét a muszlim uralkodónak, Szaladinnak köszönheti: egyedül neki kegyelmezett meg húsz fogoly közül, mivel Szaladint eltűnt öccsére emlékeztette. Náthán meggyőzi a templomos lovagot, hogy látogassa meg őket, hogy a lánya köszönetet mondhasson.
Szaladin pénzügyi gondjai miatt magához hívatja Náthánt. Közben próbára teszi Náthán bölcsességét és megkérdezi tőle, melyik az igaz vallás. Náthán a gyűrűkről szóló parabolával válaszol. Szaladin hamar rájön, hogy a történet a három monoteista vallás egyenértékűségét fejezi ki. A történet hatása alatt megkéri Náthánt, hogy legyenek barátok. Öröme fokozódik, amikor Náthán kölcsönt ajánl neki, anélkül, hogy kérnie kellett volna.
A templomos lovag beleszeret Rechába és feleségül szeretné venni. Amikor a templomos lovag keresztény gazdasszonyától megtudja, hogy Recha keresztény szülők gyermeke és Náthán csak örökbe fogadta, a jeruzsálemi pátriárkához fordul, mivel Náthán elég tartózkodóan reagál a házasság gondolatára. A templomos lovag ugyan csak feltételesen adja elő történetét, de a pátriárka azonnal kerestetni kezdi a zsidót.
Az egyik szerzetes jegyzékéből végül kiderül, hogy a zsidó által felnevelt Recha és a keresztény templomos lovag testvérek, és mindketten Szaladin öccsének gyermekei. Így tehát mindkettőjüknek a muszlim Szaladin a nagybátyja, ami ismét csak a vallások rokonságát jelképezi.
Magyarul
- Bölcs Náthán. Drámai költemény; ford. Zichy Antal; Franklin, Bp., 1879
- Bölcs Náthán; Lessing drámai költeménye után filmre írta Hans Kyser; Szfinksz, Bp., 1923 (Filmkönyvek)
- Bölcs Náthán. Drámai költemény; ford. Lator László, utószó, jegyz. Vajda György Mihály; Európa, Bp., 1958 (Világirodalmi kiskönyvtár)
Jegyzetek
- ↑ a b Szerb, Antal. A világirodalom története. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 395. o.. ISBN 963-14-1484-1
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nathan der Weise című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- A mű teljes szövege (németül)
- Legeza Ilona ismertetője