Sopwith Triplane

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sopwith Triplane
SopTri3.jpg
Sopwith Triplane

Funkció Vadászrepülőgép
Gyártó Sopwith Aviation Company

Személyzet 1 fő
Szolgálatba állítás 1916. december
Méretek
Hossz 5,73 m m
Fesztáv 8 m m
Magasság 3,2 m m
Szárnyfelület 21,46 m² m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 450 kg kg
Tömeg üzemanyaggal 642 kg kg
Hajtómű
Hajtómű Clerget 9B
Teljesítmény 96 kW (130 LE) kW
Repülési jellemzők
Max. sebesség 187 km/h
Legnagyobb repülési magasság 1830 m
Repülési időtartam 2 óra 45 perc
Fegyverzet
Beépített fegyverzet 1 db Vickers géppuska[1][2]

A Sopwith Triplane első világháborús együléses háromfedeles brit vadászrepülőgép .

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először 1916. május 28-án emelkedett a levegőbe a Triplane első prototípusa, az N500.[1] A Sopwith Pup első prototípusát csak néhány héttel korábban próbálták ki. A gépet Herbert Smith tervezte. Az tette a gépet egyedülállóvá, hogy ez volt az első szériában gyártott repülőgép, amelyen 3 szárnyfelületet alkalmaztak, ami elsősorban a gép manőverezhetőségében jelentett előnyt az ellenfelekkel szemben. A gép tervezése során ugyanakkor korábban nem ismert aerodinamikai, geometriai és szerkezeti megoldásokat kellett alkalmazni.

A háború során döntő fontossága volt annak is, hogy az új típus első példányai milyen gyorsan küldhetők ki a francia frontra. Az első felszállás után két héttel a prototípus már az RNAS Dunkerque-nél található támaszpontján volt, és 15 perccel azután, hogy a gép az "A" Squadronhoz megérkezett Furnes-be, már bevetésre küldték egy német gép ellen.[1]

Jóllehet mind a Royal Flying Corps, mind az RNAS rendelt a Triplane-ből, végül csak az RNAS kötelékében szolgált a gép. Ezenfelül a francia Naval Air Service szintén felállított egy századot Triplane gépekből. 1917 májusáig több mint 50 gépet állítottak szolgálatba Franciaországban, és ezek segítségével, valamint a Triplane-ekkel mellett használt Sopwith Pup gépekkel a szövetségesek képesek voltak visszaszerezni a légifölényt a német gépektől.

A Sopwith Triplane megjelenése és a német légifölény elvesztése vezetett a Fokker Dr.I kifejlesztéséhez válaszként a német oldalon.

A Triplane fegyverzete egyetlen gépfegyverből állt, ezért a kezdeti sikerek után 1917-től kezdődően egyre inkább hátrányba került az erősebb fegyverzettel ellátott német vadászgépekkel szemben, és ettől kezdve súlyos veszteségeket szenvedtek el egészen a Sopwith Camel megjelenéséig, amely erősebb fegyverzetének köszönhetően újra a szövetségesek felé billentette a mérleg nyelvét.

Hadrendbe állító országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sítalpakkal felszerelt orosz Triplane
Flag of France.svg Franciaország
Flag of Russia.svg Orosz Birodalom
Flag of the United Kingdom.svg Egyesült Királyság


Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Norman L.R. Franks: Sopwith Triplane Aces of World War I
  2. Egyes példányokat felszereltek két Vickers géppuskával is


Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Norman L.R. Franks: Sopwith Triplane Aces of World War I, Osprey Publishing Limited, 2004, ISBN 1-84176-728-X

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopwith Triplane témájú médiaállományokat.