Ugrás a tartalomhoz

Schulek János (építészmérnök)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schulek János
Führer-Lajta Ilus rajza Schulek Jánosról 1929-ben
Führer-Lajta Ilus rajza Schulek Jánosról 1929-ben
SzületettSchulek János Sámuel Frigyes
1872. december 26.[1]
Pest
Elhunyt1948. július 7. (75 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiSchulek Tibor
SzüleiSchulek Frigyes
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Schulek János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Schulek János emléktáblája egykori lakóházán

Schulek János (Pest, 1872. december 26.Budapest, 1948. július 7.) építészmérnök. Schulek Frigyes építész fia, Schulek Vilmos szemészorvos unokaöccse.

Életpályája

[szerkesztés]

Schulek Frigyes műépítész-tanár és Riecke Johanna fia, evangélikus vallásúként lett megkeresztelve.[3] A budapesti Műegyetemen végezte tanulmányait, majd ott lett tanársegéd 1894-ben. Ezután édesapjával dolgozott. Apja egyik főművének, a Halászbástyának volt az építésvezetője 1899 és 1902 között. 1903-tól kisebb megszakítással magánpraxist folytatott. 1927–1930 között a sárospataki Angol Internátus tervezéséve foglalkozott Klebelsberg Kuno (1875–1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter utasításai szerint. A kivitelezési munkákat Árvai Pál építész vezette. Az épület átadásán részt vett 1931. szeptember 30-án Horthy Miklós kormányzó. Ő fedezte fel, majd tárta fel 1934-ben több méteres földhordalék alól Hunyadi Mátyás visegrádi palotáját. Ezen dolgozott haláláig. 1942-től a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet igazgatója volt. Sírja a visegrádi köztemetőben található.[4][5]

Kétszer is megházasodott: első felesége a német származású Luise Gerok (1877-1906) volt. Házasságot 1902-ben kötöttek Stuttgartban,[6] 1904-ben pedig született egy fiuk, Tibor Frigyes. Megözvegyülését követően második felesége Székáts Melinda Stefánia (1869-1933) lett, akivel 1909-ben kötött házasságot Budapesten.[7] Élete utolsó éveiben a Karinthy Frigyes (Verpeléti) út 2-es számú házban lakott.

Ismert épületei

[szerkesztés]
  • 1904−1906: lakóház, 1025 Budapest, Berkenye utca 3.[8]
  • 1910/1911: Pannónia Általános Iskola, 1133 Budapest, Tutaj u. 7-11.[9][10]
  • 1926−1928: Kelenföldi evangélikus templom, 1114 Budapest, Magyari István u. 1-3.[11]
  • 1927: historizáló neobarokk kertegyüttes, Sárospatak[12]
  • 1928: Református templom, 2111 Szada, Dózsa György út[13]
  • 1929−1931: Evangélikus Főgimnázium (ma: Váci Szakképzési Centrum Petőfi Sándor Gimnáziuma, Gépészeti Szakgimnáziuma és Kollégiuma), 2170 Aszód, Hatvani út 3.[14]
  • 1930–1931: az Angol Internátus épülete, a „magyar Cambridge”, Sárospatak[15]
  • 1930-as évek: Rendőrkapitányság, Nagykőrös[16]
  • 1931: lakóház-hozzáépítés, Budapest, Toldy Ferenc u.[17]
  • ?: lakóház, 1026 Budapest, Trombitás utca 21.[18]

Tervben maradt épületek

[szerkesztés]
  • 1911: a Kálvin tér beépítése, Budapest[19]

Helyreállítási munkálatai

[szerkesztés]

Főbb írásai

[szerkesztés]
  • Kassa és a bányavárosok műemlékei (Historia, 1928)
  • Visegrád problémái és feladatai (Budapest, 1936)
  • A visegrádi ásatások (Építészet, 1941); Visegrád, Mátyás király palotája (Építészet, 1941. 2. sz.)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Ízelítő műveiből

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]