Pósaszentkatalin
| Pósaszentkatalin (Sankt Kathrein im Burgenland) | |
 | |
| Pósaszentkatalin látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Németlövő-Csejke része |
| Járás | Németlövő-Csejke |
| Alapítás éve | 1378 |
| Polgármester | Franz Wachter (ÖVP) |
| Irányítószám | 7474 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 237 m |
| Terület | 3,54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 08′ 20″, k. h. 16° 24′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 20″, k. h. 16° 24′ 54″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pósaszentkatalin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pósaszentkatalin (1899-ig: Szent-Katalin, németül: Sankt Kathrein im Burgenland, horvátul: Katalena) Németlövő-Csejke településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Felsőőrtől 26 km-re délkeletre a Rodlingbach mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
Pósaszentkatalint 1378-ban említik először „Posafalva” alakban. 1481-ben „Zenthkatherina”, 1496-ban „Posafalva alias Zenthkatherynazzon” alakban említik.[1] Nevét Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt templomáról kapta. A középkorban a Németújvári grófok birtoka volt. 1391-ben a Sárói család németújvári uradalmának része lett, majd a 15. században a sváb származású Ellerbachoké, akik a monyorókeréki uradalmukhoz csatolták. Erdődy Bakócz Tamás érsek és kancellár 1499-ben, Ellerbach János halála után lett a falu birtokosa. 1517-ben unokaöccse Erdődy Péter lett a birtokos. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, ezután horvátokkal telepítették be. Az Erdődyek uralma 1556-ig tartott, amikor a Zrínyiek zálogbirtoka lett. 1616-tól a monyorókeréki uradalomban újra az Erdődyek a birtokosok, akik a birtokot a 20. századig megtartották. Templomát 1752-ben barokk stílusban építették át, plébániáját 1804-ben alapították.
Vályi András szerint „SZENT KATALIN. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Péterfához közel, mellynek filiája; határja hegyes, de meglehetős.”[2]
Fényes Elek szerint „Szent-Katalin, horvát falu, Vas vmegyében, 195 kath. lak., par. szentegyházzal. F. u. Erdődy. Ut. p. Szombathely.”[3]
Vas vármegye monográfiája szerint „Szent-Katalin. Házszám 48, lélekszám 270. Lakosai horvát- és németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Pornó, távírója Szombathely.”[4]
1920 előtt Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. 1910-ben 282, többségben horvát lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971 óta Csejke, Németlövő, Abdalóc és Pokolfalu falvakkal együtt Németlövő-Csejke (Deutsch Schützen-Eisenberg) községet alkotja.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a 15. században épült. 1752-ben barokk stílusban építették át.
- Szent Magdolna kápolnájának csodatevő forráskútja különösen a 17. században volt kedvelt zarándokhely.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Németlövő-Csejke hivatalos oldala
- Pósaszentkatalin a dél-burgenlandi települések honlapján
- Magyar katolikus lexikon
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
