Sandy Stone
| Sandy Stone | |
 | |
| Született | 1936 (88 éves) New York |
| Állampolgársága | amerikai |
| Házastársa | Cynbe ru Taren |
| Foglalkozása | író |
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Allucquére Rosanne „Sandy“ Stone (Jersey City,[1] New Jersey, 1936 körül[2]) amerikai író, médiaszakértő, performanszművész, LMBT aktivista.
Élete[szerkesztés]
Zsidó származású, saját állítása szerint eredeti héber neve Zelig Ben-Nausaan Cohen volt. Kijelentése szerint sosem érdekelte a formális oktatás, s csak azon egyetemi tanárok előadásait látogatta, akik munkásságát csodálta.
Előbb a Bell Telephone Laboratories majd több más cég munkatársa volt, hogy finanszírozni tudja saját kutatását. 1965-ben szerzett művészeti diplomát a marylandi Annapolisban, a St. John's College-ben.[3] Az 1960-as évek végén New Yorkba költözött, s hangmérnökként kezdett dolgozni előbb az amerikai keleti, majd a nyugati parton. 1969-ben a Zygote magazin számára egy cikket írt Jimi Hendrix április 7.-én a Record Plant Studiosnál tett felvételéről.[4]
Az 1970-es évek elején számos tudományos-fantasztikus munkát jelentetett meg a Fantasy and Science Fiction és a Galaxy magazinokban. 1974-ben visszavonult, Kaliforniába, Santa Cruzba költözött. Palo Altóban nemváltó műtéten esett át,[5] később az Olivia Records kiadó tagja lett, és leszbikus feminista körökben kezdett tevékenykedni.
Az 1980-as évek elején egy kis számítógépet épített, önállóan megtanulta a programozást, és szabadúszó programozó, számítógépes szakértő lett.[6] Az online virtuális közösségek 1994-es kutatása során találkozott Cynbe ru Tarennel (Jeffrey Prothero) kutatóval, programozóval, 1995-ben házasodtak össze. Lánya, Tanith Stone Thole Santa Cruzban él.
Magyarul egyetlen novellája olvasható a Galaktika 20. számában Búcsú a civilizációtól címmel.
Munkái[szerkesztés]
- Will The Real Body Please Stand Up?: Boundary Stories About Virtual Cultures. Michael Benedikt: Cyberspace: First Steps. MIT Press, Cambridge, 1991
- Sex, Death, and Architecture. Architecture- New York. ANY, New York, 1992
- Virtual Systems. Jonathan Crary, Sanford Kwinter: Zone 6: Incorporations. MIT Press, Cambridge, 1993
- The Architecture of Elsewhere. Hraszthan Zeitlian: Semiotext(e) Architecture. Semiotext(e), New York, 1993
- The Empire Strikes Back: A Posttranssexual Manifesto. Kristina Straub, Julia Epstein : Body Guards: The Cultural Politics of Sexual Ambiguity. Routledge, New York, 1996
- The War of Desire and Technology at the Close of the Mechanical Age. MIT Press, Cambridge, 1996
- Sandy Fisher álnéven: The Langley Circuit. In: Galaxy. Mai 1972
- Sandy Fisher álnéven: Farewell to the Artifacts. In: Galaxy. Juli 1972
- Sandy Fisher álnéven: Thank God You're Alive. In: The Magazine of Fantasy and Science Fiction. Oktober 1971
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ François Cusset: French theory. How Foucault, Derrida, Deleuze, & Co. transformed the intellectual life of the United States. University of Minnesota Press, 2008, ISBN 9780816647330, S. 256.
- ↑ Das Geburtsdatum ist umstritten. In Encyclopedia of New Media steht 1957. 1995 sagte Stone ArtForum, ab 1988… „… I actually have three ages: 12, 30, and 50.“
- ↑ Das Jahr der Graduierung ist umstritten: 1965 in Stones Autobiografie; 1964 in Steve Jones: Encyclopedia of new media: an essential reference to communication and technology. Sage, 2003, ISBN 9780761923824
- ↑ Harry Shapiro, Caesar Glebbeek: Jimi Hendrix, electric gypsy. Macmillan, 1995, ISBN 9780312130626
- ↑ Dawn Levy: Two transsexuals reflect on university's pioneering gender dysphoria program. In: Stanford Report. Mai 2000
- ↑ Gregory L. Ulmer: Electronic monuments. University of Minnesota Press, 2005, ISBN 9780816645831
Források[szerkesztés]
- Sandy Stone honlapja életrajzával, munkáival, tanulmányokkal
- Életrajza a The European Graduate School honlapján
- Profilja a texasi Austin Egyetem Advanced Communication Technologies Laboratory oldalán
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sandy Stone című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
