Ugrás a tartalomhoz

Salzburgi főegyházmegye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Salzburgi főegyházmegye
(Archidioecesis Salisburgensis)
Elhelyezkedés
OrszágAusztria
Fölérendelt egyházkormányzatSzentszék
Esperesi körzetek17 körzet
é. sz. 47° 47′ 52″, k. h. 13° 02′ 47″47.797900°N 13.046500°E
Statisztikai adatok
Terület9715 km²
Lakosság
Teljes715 280
Egyházmegyéhez tartozók479 781 (67,1%)
Plébániák210
További jellemzők
Egyházrómai katolikus
Rítusrómai
Alapítás ideje798
SzékhelySalzburg
SzékesegyházSalzburgi dóm
Papjai207
Vezetése
PápaFerenc
ÉrsekFranz Lackner
SegédpüspökAndreas Laun
Nyugalmazott püspökAlois Kothgasser
Térkép
Salzburgi főegyházmegye
Salzburgi főegyházmegye
Honlap
Salzburgi főegyházmegye weboldala
Salzburgi főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Salzburgi főegyházmegye témájú médiaállományokat.

Története

[szerkesztés]

A vidék első püspöke Salzburgi Szent Rupert, a bajorok apostola 696–715 között működött a területen. A székesegyházat Szent Virgil alapította (774). A salzburgi püspökséget Arno idején Nagy Károly kérésére Szent III. Leó pápa 798-ban érseki rangra emelte, így Arn lett Salzburg első érseke. A frank király Salzburgot bízta meg az Avar Birodalomtól újonnan meghódított volt Pannonia provincia északi részének – a jövendő szláv Alsó-pannoniai grófságkereszténységre térítésével, az új érsekség ezért térítő püspököt küldhetett Pannoniába. [1] Az érsekek személyesen szenteltek templomokat a Balaton környékén. Ennek a munkának a 907-ben a magyarok vetettek véget, amikor Pozsonynál katasztrofális vereséget mértek a bajorokra, Theotmár salzburgi érsek is elesett a csatában.

Az érsekség már Nagy Károly idején kikerült a birodalmi tisztviselők fennhatósága alól (immunitás privilégiuma). 966-ban megkapta a vámszedés, pénzverés, vásártartás, és a világi bíráskodás jogát. II. Eberhard salzburgi érsek (1200–1246) hatalmas zárt birtoktestet alakított ki, ami 1322-ben önálló birodalmi tartománnyá vált, ahol az érsek rendelkezett minden világi hatalommal. A tartomány gazdagságát sóbányáinak köszönhette, a salzburgi dénár volt a középkor legfontosabb fizetőeszköze a Keleti-Alpok térségében. Az érsekek világi hatalma 1803-ig tartott (szekularizáció), majd 1815-ben megszűnt Salzburg önállósága, és Ausztria, illetve a Osztrák Császárság része lett.

A salzburgi (herceg)érsekek listája

[szerkesztés]

[2]

Szomszédos egyházmegyék

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]