München-Freisingi főegyházmegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
München-Freisingi főegyházmegye
Erzbistum München und Freising
(Archidioecesis Monacensis et Frisingensis)
A müncheni Miasszonyunk templom
A müncheni Miasszonyunk templom
Coat of arms of Archdiocese of Munich and Freising.png
Elhelyezkedés
Ország Németország
Területi fennhatóság Bajorország délkeleti része
Statisztikai adatok
Terület11 998 km²
Lakosság
Teljes3,603,361
Egyházmegyéhez tartozók1,759,896 (48,8%)
Plébániák 758
Egyházi iskolák 535
További jellemzők
Egyház római katolikus
Rítus római rítus
Alapítás ideje 739
Alapító Szent Bonifác
Székesegyház Miasszonyunk templom
Társszékesegyház Freisingi Székesegyház
Védőszent Szent Korbiniánusz
Vezetése
PápaFerenc
Érsek Reinhard Marx
Segédpüspök Wolfgang Bischof, Bernhard Haßlberger
Nyugalmazott püspök Friedrich Wetter, Franz Dietl
Térkép
München-Freisingi főegyházmegye
München-Freisingi főegyházmegye
München-Freisingi főegyházmegye weboldala
München-Freisingi főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz München-Freisingi főegyházmegye témájú médiaállományokat.

A München és Freising, vagy München-Freisingi főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Monacensis et Frisingensis, németül: Erzbistum München und Freising) egy németországi római katolikus egyházmegye. Élén München és Freising érseke áll. Bajorország délkeleti részén fekszik, mintegy 11 998 km²-en. 758 plébánia mellett 535 oktatási és 847 szociális intézetet működtet. Két székesegyháza a müncheni Miasszonyunk templom, illetve a freisingi Szűz Mária és Szent Korbiniánusz Katedrális.

Jelenlegi főpásztora Reinhard Marx bíboros. Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa 1977 és 1982 között volt az egyházmegye érseke.

Az érsekség suffraganeusai az Augsburgi egyházmegye, a Passaui egyházmegye és a Regensburgi egyházmegye.

Története[szerkesztés]

Az egyházmegye története 723-ig nyúlik vissza, ekkor alapított bencés apátságot Szent Korbiniánusz püspök Freisingban. A püspökséget 739-ben alapította meg III. Gergely pápa megbízásából Szent Bonifác. 1294-ben a püspök elnyerte a Német-római Birodalom hercegi rangját, így már világi uralkodó is volt. 1802-ben aztán a püspökséget szekularizálták, területét nagy részben a Bajor Választófejedelemség annektálta. 1818-ban VII. Piusz pápa München központtal újjászervezte és érseki rangra emelte az egyházmegyét.

Az egyházmegye püspökei[szerkesztés]

Freising püspökei[szerkesztés]

  • Erembert (739-747)
  • József (747-764)
  • Arbeo (764-783)
  • Atto (784-810)
  • Hitto (811-834)
  • Erchambert (835-854)
  • Anno (855-875)
  • Arnold (875-883)
  • Waldo (883-903)
  • Utto (903-907)
  • Dracholf (907-926)
  • Wolfram (926-937)
  • Lantbert (937-957)
  • Ábrahám (957-994)
  • Gottschalk (994-1006)
  • Egilbert, von Moosburg (1006-1039)
  • Nitker (1039-1052)
  • Ellenhard, meráni gróf (1052-1078)
  • Meginhard, Scheyern grófja (1078-1098)
  • I. Henrik, von Ebersdorf (1098-1137)
  • I. Ottó (1138-1158)
  • I. Albert (1158-1184)
  • II. Ottó (1184–1220)
  • Gerold, von Waldeck (1220-1230)
  • I. Konrád, von Tölz und Hohenburg (1230-1258)
  • II. (Wittelsbach) Konrád (1258-1278)
  • Frigyes, von Montalban (1279-1282)
  • Wittelsbach Emicho (1283-1294)

Freising hercegpüspökei[szerkesztés]

  • Wittelsbach Emicho (1294-1311)
  • Gottfried von Hexenagger (1311-1314)
  • III. Konrád (1314-1322)
  • I. János, Wulfing (1323-1324)
  • IV. Konrád, von Klingenberg (1324-1340)
  • II. János, Hake (1340-1349)
  • II. Albert, von Hohenberg (1349-1359)
  • Pál, von Jägerndorf (1359-1377)
  • Lipót, von Sturmberg (1377-1381)
  • Bertold, von Wehingen (1381-1410)
  • V. Konrád, von Hebenstreit (1411-1412)
  • Hermann, von Cilli (1412–1421)
  • Nicodemus, von Scala (1421–1443)
  • Sixtus, von Tannberg (1474–1495)
  • Pfalzi Ruprecht (1495–1498)
  • Pfalzi Fülöp (1499–1541)
  • Henrik, pfalzi palotagróf (1541–1552)
  • Leo Lösch, von Hilkershausen (1552–1559)
  • Móric, von Sandizell (1559–1566)
  • Jenő, bajor herceg (1566–1612)
  • Albert Zsigmond, bajor herceg (1651–1685)
  • József Kelemen, bajor herceg (1685–1694)
  • János Tivadar, bajor herceg (1727–1763)
  • Kelemen Vencel, szász herceg(1763–1768)
  • József Konrád, schroffenbergi báró (1790–1803). Halála után nem neveztek ki újabb püspököt, az egyházmegye teendőit Johann Nepomuk von Wolf segédpüspök és Joseph Jakob von Heckenstaller káptalani helynök látta el.

München és Freising érsekei[szerkesztés]

  • Lothar Anselm von Gebsattel, báró (1818-1821 apostoli kormányzó; 1821-1846 érsek)
  • Karl August von Reisach, gróf, bíboros (1846-1856)
  • Gregor (Leonhard Andreas) von Scherr, O.S.B. (1856-1877)
  • Antonius von Steichele (1878-889)
  • Antonius von Thoma (1889-1897)
  • Franz Joseph von Stein (1897-1909)
  • Franziskus von Bettinger, bíboros (1909–1917)
  • Michael von Faulhaber, bíboros (1917–1952)
  • Joseph Wendel, bíboros (1952–1960)
  • Julius August Döpfner, bíboros (1961–1976)
  • Joseph Ratzinger, bíboros (1977–1982)
  • Friedrich Wetter, bíboros (1982–2007)
  • Reinhard Marx, bíboros (2007- )

Szomszédos egyházmegyék[szerkesztés]

Források[szerkesztés]