Salaam hadművelet
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Salaam hadművelet titkos katonai művelet volt 1942-ben a második világháború észak-afrikai hadszínterén, Almásy László parancsnoksága alatt. A művelet célja az volt, hogy német titkosügynököket juttassanak az akkor brit megszállás alatt lévő Egyiptomba.
Háttér
1942 nyarán a tengelyhatalmak csapatai Egyiptom meghódítására készültek, El Alameining szorítva vissza a szövetséges seregeket. Itt, a Földközi-tenger és a járhatatlan Kattara-sivatag által közrefogott keskeny átjáróban építették ki az Alexandria előtti utolsó védvonalat, a Nílus deltájától és Kairótól csak pár órányi távolságra. Itt néztek farkasszemet a Nemzetközösség leharcolt és vereségek sorozatától megrendült ausztrál, új-zélandi, dél-afrikai, indiai és anyaországbeli csapatai Erwin Rommel tábornok diadalittas német Afrikakorps-szával és olasz szövetségeseivel.
Ha a tengelyhatalmaknak sikerül kijutni a Szuezi csatornához, elvághatták volna a Brit Birodalom legfontosabb szállítási útvonalát, és súlyos problémákat okozhattak volna a világszerte több fronton harcoló szövetséges hadseregek ellátásában. Hitler azonban nem tekintette ezt a hadszínteret fontosnak, minden erejét a Szovjetunió elleni harcnak szentelte, ezért Rommel csapatai nem kapták meg a harcok folytatásához szükséges utánpótlást. Az arcvonal megmerevedett El Alameinnél.
Eközben Kairóban, a szövetségesek legfontosabb közel-keleti központjában pánikközeli hangulat uralkodott, kijárási tilalmat rendeltek el, és számos európai civil elmenekült a városból. A németek meglehetősen pontos információkkal rendelkeztek a városban uralkodó állapotokról, mivel már korábban megszerezték a kairói amerikai attasé rejtjelkulcsát, és lehallgatták a tiszt meglehetősen bőbeszédű adásait. Nem rendelkeztek azonban Kairóban saját, megbízható titkosügynökökkel, ezért elhatározták két hírszerzőtiszt bejuttatását a városba.
Az Abwehr két tisztje, Johannes (Hans) Eppler és Peter Stanstede, valamint a célba juttatásukért felelős Abwehr kommandó Almásy László vezetésével vágott neki a sivatagnak. Almásy, a híres sivatagi utazó, felfedező, pilóta és sportember a Magyar Királyi Honvéd Légierő tisztjeként szolgált a háború alatt, és tapasztalatai miatt vezényelték az Afrikakorpshoz, ahol mint sivatagi szakértő tevékenykedett. Az akcióra létrehozott különleges egységet róla nevezték el Sonderkommando Almásy-nak.
Úton
Almásy, a két ügynök és a Brandenburg-kommandósok a Szaharába mélyen behatolva, akkor még felfedezetlen vidéken át délről megkerülték a szövetséges vonalat. Négy zsákmányolt amerikai teherautóval két hét alatt 4200 km-t tettek meg a Nílusig és vissza.
A líbiai Jalo oázisból indulva délkeleti irányban haladva elérték a Szahara mélyén lévő Kufra oázist. Innét a Nagy Homoktengeren, a líbiai-sivatag legszárazabb részén átkelve eljutottak a Gilf-Kebir felföld lábáig, ahol Almásy a 30-as években felfedezőutakat tett. Ez a terület már Egyiptomhoz tartozik. Itt, vakmerően érintve a szövetségesek által megszállt Harga oázist, nyugat felé haladtak tovább. Végül megérkeztek a Nílus partján lévő Aszjut városába, ahol a két ügynököt kitették a vasútállomáson, és Almásy csoportjával ugyanezen az úton visszatért Líbiába.
Az akció után Rommel Almásyt a Vaskereszt első osztályával tüntette ki, és előléptette főhadnaggyá.
Az ügynökök Kairóban
Eppler Alexandriában nőtt fel, jól beszélt arabul, ezért Husszein Gaffar álnéven gazdag egyiptominak adta ki magát. Stanstede, aki a háború előtt Amerikában dolgozott, Peter Monkaster néven skandináv származású amerikainak adta ki magát. Miután vasúton Kairóba érkeztek, a két ügynök lakóhajót bérelt a Níluson. Stanstede még egy rejtett rádió-adóvevőt is beszerelt a hajó mahagóni koktélbárjába. Ezután információgyűjtéshez láttak, Eppler fiatalkori ismerőse, Hekmat Fahmy hastáncosnő fél- és alvilági kapcsolatait kihasználva. Kairó, a Közel-Kelet akkori brit adminisztratív és katonai központja, rendkívül intenzív éjszakai élettel bírt, az itt állomásozó vagy szabadságukat töltő katonákat kiszolgálandó. Eppler gyakran szerepelt mint az angol hadsereg hadnagya, és kitűnően hamisított brit és egyiptomi bankjegy-kötegekkel olajozta hírszerző hálózatát.
Rádiókészülékük segítségével, előzetesen egyeztetett titkos kód alapján kapcsolatba léptek az El-Alameinnél állomásozó hadsereggel. Július folyamán, amikor a német csapatokat visszaszorították, és a rádiókapcsolat akadozni kezdett, egyiptomi ellenállók segítségét kérték. Az angol uralom ellen, országuk felszabadításáért szervezkedő egyiptomi katonatisztek mozgalma a későbbi államelnököt, az ekkor fiatal híradó hadnagyként szolgáló Anvar Szadatot bízta meg a kommunikációs problémák elhárításával. Ekkorra azonban az Afrikakorps már a túlélésért küzdött, rádióállomásait lerohanták, és nem sikerült a kapcsolatot helyreállítani.
Lebukás
A kémek rongyrázó életmódja és gyanús kapcsolataik hamar szemet szúrtak a brit elhárításnak. Gyors felderítőmunka után megszállták a lakóhajót és letartóztatták a két ügynököt és Szadatot. Mindhármuknak sikerült megúszni a szinte biztosnak látszó kivégzőosztagot. Szadat és a hastáncosnő börtönbe került, a két német további sorsáról nem sokat tudunk.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Operation Salaam című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Megjegyzés: a felhasznált források megbízhatósága kérdéses, mivel a felsorolt művek célja a dezinformálás volt.
