Salátagalambbegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Salátagalambbegy
Illustration Valerianella locusta0.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Mácsonyavirágúak (Dipsacales)
Család: Loncfélék (Caprifoliaceae)
Alcsalád: Macskagyökérformák (Valerianoideae)
Nemzetség: Galambbegy (Valerianella)
Faj: V. locusta
Tudományos név
Valerianella locusta
(L.) Laterr. 1821
Szinonimák
  • Valeriana locusta L. 1753
  • Valeriana locusta var. olitoria L. 1753
  • Valerianella olitoria (L.) Pollich 1776
  • Fedia olitoria (L.) Vahl 1805
  • Valerianella locusta (L.) Betcke 1826
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Salátagalambbegy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Salátagalambbegy témájú médiaállományokat és Salátagalambbegy témájú kategóriát.

A salátagalambbegy vagy egyszerűen galambbegy (Valerianella locusta) a macskagyökérformák (Valerianoideae) alcsaládjába sorolt galambbegy (Valerianella) növénynemzetség egy faja. Népies elnevezése a madársaláta és a mezeisaláta is,[1] melyek azonban részben megtévesztőek: a növény nem a saláta (Lactuca) növénynemzetségbe tartozik, de salátanövény, azaz leveleit szokás salátaként vagy saláta részeként fogyasztani.

Elterjedése[szerkesztés]

Őshazája a Mediterráneum és Közép-Európa, ma már azonban Európa nagyobb részén (Skandinávia déli részéig, Ukrajnáig, a Krímig és a Kaukázusig) elterjedt. Az amerikai kontinensen (Észak- és Dél-Amerikában is) meghonosodott, miután az ember behurcolta.

Jellemzői[szerkesztés]

Egyéves lágyszárú, mely 10–25 cm magasra nő meg. Ősszel indul növekedésnek s áttelel, így kora tavaszi növénynek számít (Ujvárosi Miklós gyomnövény-életformarendszerében a T1 csoportba tartozik). Az alsó, tőlevélrózsában álló levelek alakja lapockás, a szárleveleké lándzsás. Az április és május folyamán nyíló halványkék virágai csoportosan, csomókban állnak. A kifejlődő termések két oldalról összenyomott makkocskák: alakjuk szélesen kerekded, kissé tojásdad, felületük teljesen kopasz vagy csak nagyon finoman pelyhes, az oldalukon pedig két-két lapos borda húzódik. A termés háromrekeszű, keresztmetszetét tekintve a középen álló középső rekesz tartalmazza a magot, az egyik szélső rekesz meddő, azaz üres, a másik szélső rekeszt pedig szivacsos állomány tölti ki.

Élőhelye[szerkesztés]

Magyarországon bokros, cserjés területeken, fasorok mentén, parlagos, füves helyeken, legelőkön, lucernásokban gyakori növény. Az agyagosabb talajú szántóföldeket is kedveli, a kalászos vetések szélén fordul elő.

Felhasználása[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában a gabonaföldeken gyomnak számít, fogasolással irtható.

Főleg a mediterrán országokban salátaként vagy hideg előételekben fogyasztják leveleit, de főzeléket is készítenek belőle. Egyes helyeken a nagyobb levelű változatokat a 17. század első felétől kezdve termesztik.[2] A fejes salátához képest kevésbé fagyérzékeny, szénhidrát- és kalóriatartalma nagyobb,[3] illetve mivel áttelel, már március elején az asztalra kerülhet, de enyhébb teleken már január végén szedhető.

C-vitaminban és káliumban gazdag, emésztésserkentő hatású.[4]

Képgaléria[szerkesztés]

Levelei
Virága
Magjai
Félbevágott mag

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 169., 177., 533. o. ISBN 9639121223  
  2. Dr. Siegfried Danert, Dr. Peter Hanelt, Dr. Johannes Helm, Dr. Joachim Kruse, Dr. Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította:Dr. Horánszky András és Dr. Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 9632800834), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963281004X). Budapest: Gondolat Kiadó. 291. o.  
  3. Madársaláta (Valerianella locusta). In Járainé Dr. Komlódi Magda: Kultúrnövények 2: A mérsékelt öv termesztett növényei. Rajzolta: Bíró Krisztina. A címlapot Urai Erika tervezte. Budapest: Móra Könyvkiadó. 1978. 32. o. = Búvár zsebkönyvek (ISSN 0324–3168), ISBN 9631110508  
  4. Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 164. oldal. ISBN 9789632911762

Források[szerkesztés]

  • Valerianella locusta (L.) Latterade – Saláta galambbegy. In Ujvárosi Miklós: Gyomnövények. Rajzolta: Csapody Vera. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1973. 177–178. o. ISBN nélkül  
  • Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 429. o. ISBN 9638577398  
  • galambbegy. In Britannica hungarica világenciklopédia 7. (foedus–gray). Felelős kiadó: Halász György. Főszerkesztő: Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1997. 354. o. ISBN 9637815872  
  • Dr. Siegfried Danert, Dr. Peter Hanelt, Dr. Johannes Helm, Dr. Joachim Kruse, Dr. Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította:Dr. Horánszky András és Dr. Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 9632800834), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963281004X). Budapest: Gondolat Kiadó. 291. o.  
  • Madársaláta (Valerianella locusta). In Járainé Dr. Komlódi Magda: Kultúrnövények 2: A mérsékelt öv termesztett növényei. Rajzolta: Bíró Krisztina. A címlapot Urai Erika tervezte. Budapest: Móra Könyvkiadó. 1978. 32. o. = Búvár zsebkönyvek (ISSN 0324–3168), ISBN 9631110508  
  • A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. május 5.)