Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-35-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Apáczai Csere János (Gy. Szabó Béla fametszete, 1946)
Apáczai Csere János
(Gy. Szabó Béla fametszete, 1946)
Fő műve, a Magyar encyclopaedia (1655) címlapja
Fő műve, a Magyar encyclopaedia (1655) címlapja

Apáczai Csere János, 1656-tól többnyire Apáczai Cseri János (Apáca, 1625. [június 10.?] – Kolozsvár, 1659. december 31.) erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.

A Barcaság kálvinista szülötte, szegény sorsú szabados szülők gyermeke volt. Felsőbb tanulmányait Kolozsvárott és Gyulafehérvárott, majd 1648-tól öt éven át hollandiai egyetemeken folytatta (Franeker, Leiden, Utrecht). 1651 áprilisában a harderwijki egyetemen avatták teológiai doktorrá.

1653-as hazatérését követően a gyulafehérvári kollégium osztálytanára lett. Ám haladó pedagógiai eszméivel konzervatív feletteseit és II. Rákóczi György fejedelmet is magára haragította, így 1655 végén abba kellett hagynia a tanítást. Éppen 1655-ben jelent meg fő műve, a Magyar encyclopaedia. 1656 nyarától pedig a kolozsvári református iskola igazgatójaként folytathatta a nevelést-oktatást. Iskolateremtő szellemisége 1657-től új anyaintézményében kibontakozhatott, törekvése támogatókra, tudása követőkre talált. Egy erdélyi tudományegyetem megalapítására vonatkozó tervezetét 1658 végén nyújtotta be Barcsay Ákos fejedelemnek, de az Oszmán Birodalommal kialakult konfliktus árnyékában az oktatásügy kérdése háttérbe szorult. Apáczai 1659 végén, harmincnégy esztendős korában tüdőbajban meghalt. Holland felesége, Aletta van der Maet nem sokkal élte túl férjét, a frigyükből született két gyermek sem érte meg a felnőttkort.

Pedagógiai eszméi – természettudományos és anyanyelvi oktatás, tudományegyetem szervezése – alapján méltán tarható a magyar neveléstudomány apostolának. További érdeme a karteziánus filozófia ismeretelméleti és természettudományos alapjainak meggyökereztetése magyar földön. Bár részben dogmatikus teológiai gondolkodása és bizonytalansága a matematika területén nem engedte, hogy az új tanok biztos kezű mestere legyen, de a korszerű tudományosság előfutáraként ő írt először magyarul többek között a heliocentrikus világképről, a vérkeringésről és a mágneses elhajlásról.