Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-4-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A dinasztiaalapító Tang király (Ta Ji) története 17. századi festményen
A dinasztiaalapító Tang király
(Ta Ji) története 17. századi festményen
Teknőspáncélra karcolt korai írásjegyek, kínai jóslócsont a sang (shāng) korból
Teknőspáncélra karcolt korai írásjegyek, kínai jóslócsont a sang korból

A Sang-dinasztia (商朝 Sang csao) az ókori Kína történelmének egy szakasza az i. e. 17. század vége és az i. e. 11. század dereka között. Liu Hszin kétezer éve a Si csi (A történetíró feljegyzései) és a Su csing (Írások könyve) alapján i. e. 1766-tól i. e. 1122-ig terjedő kronológiát állított fel, a Bambusz-évkönyvek szerint azonban az i. e. 1556–1046 dátumok számíthatók. A Hszia–Sang–Csou kronológia projekt jelenleg az i. e. 1600–1046 datálást fogadja el. Akkor kezdődik, amikor a sang törzs a Sárga-folyó középső és alsó szakaszát, a kitajok és a Hszia-dinasztia területeit elfoglalta, és addig tart, amíg a csou törzs le nem győzte az utolsó sang uralkodót. A sangok állama nem volt egységes királyság, legfeljebb a meghódított törzsek feletti hegemóniáról lehet beszélni, ennek ellenére is fennállt bő fél évezreden át. Jelentős korszak Kína gazdasági, kulturális és politikai fejlődésében. A Sang-dinasztia idején kezdődött Kínában a bronzkor, és az írás első emlékei is ekkor jelennek meg. A törzset, az államot, a fővárost és a dinasztiát a későbbiekben nem Sangnak, hanem a jin (殷) írásjeggyel írták, ezért Jin-dinasztia (殷代 Jin taj), a nemzetközi irodalomban Sang–Jin-dinasztia néven is ismert.