Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-46-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kínai zászló
Kínai zászló
Magyar zászló
Magyar zászló
A magyar-kínai eurázsiai kapcsolat térképe
A magyar-kínai eurázsiai kapcsolat térképe

Magyarország és Kína kapcsolatai a korai szórványos érintkezések, magyar hittérítők, valamint tudósok kínai utazásai után csak lassan indultak fejlődésnek. Az első szerződés az Osztrák–Magyar Monarchia és Kína között a 150 éve, 1869-ben aláírt kereskedelmi és hajózási egyezmény volt. Ekkor a Monarchia főkonzulátust is nyitott Sanghajban. A pekingi követség megnyitására azonban csak 1897-ben került sor.

1900-ban az Osztrák–Magyar Monarchia részt vett a bokszerlázadás leverésében, ennek nyomán koncessziós területet is szerzett a félgyarmati sorba süllyesztett Kínában. Kína 1902-ben küldte el első nagykövetét Bécsbe. Az első világháborúban Kína hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának, ezzel a diplomáciai és szerződéses kapcsolatok hosszú időre megszakadtak. A háború után sok oroszországi magyar hadifogoly telepedett le Kínában. Így került oda Hugyecz László is, akiből később Sanghaj neves építésze lett, alkotásai jelentősen hozzájárultak a város arculatához.

Az önálló Magyar Királyság csak 1940. október 4-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Kínával, melyek azonban a második világháború miatt megszakadtak. A mai kapcsolatrendszer kezdetét 70 éve, 1949. október 6-tól számítják, amikor a két ország ismét hivatalossá tette viszonyrendszerét, és követséget nyitottak Pekingben és Budapesten. Az 1948-as kommunista hatalomátvétel utáni Magyar Köztársaság az elsők között ismerte el a kínai kommunisták polgárháborús győzelme után alapított Kínai Népköztársaságot, ami megalapozta a két pártállami rendszerű ország jó kapcsolatait. Kína az 1956-os forradalom után jelentős gazdasági segítséget nyújtott a Kádár-kormánynak az ország gazdasági konszolidációjához.

A kínai–szovjet viszony megromlása után, a kínai kulturális forradalom idején a magyar–kínai kapcsolatok is súlyos törést szenvedtek. A kulturális forradalom után Teng Hsziao-ping és köre nagy figyelmet fordított az 1968-os magyarországi új gazdasági mechanizmus tapasztalataira. Sok kínai reformpolitikus és szakember utazott Magyarországra a reformpolitika tanulmányozására. A rendszerváltás óta a két fél közötti együttműködés fő területe a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére irányuló törekvés. A magyar–kínai eurázsiai kapcsolat jelentősége a jövőben várhatóan tovább nő.