Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2011-9-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Szent György-szobor és a református templom
A Szent György-szobor
és a református templom

A Farkas utca (románul: Strada Mihail Kogălniceanu) Kolozsvár belvárosának (az egykor várfalakkal körülvett résznek) legdélibb utcája. Nem tartozik a város legrégibb utcái közé, az Óvár, majd a Főtér környéke is hamarabb jött létre. Sokáig a város peremvidékének számított, s valószínűleg ennek köszönheti nevét is, ugyanis a hagyomány szerint a Házsongárd-oldal erdőiből télen idáig merészkedtek le a farkasok. Először latinul említik 1453-ban, a magyar polgárok akkori összeírásában, Platea Luporum néven. 1466-ban már magyar neve is fellelhető a városi okmányokban. Az utca déli részén az 1700-as évekig várfal húzódott. A falak csak ekkor vesztették el annyira harcászati jelentőségüket, hogy a tövükben lévő területet felparcellázzák, áruba bocsássák. Valószínű, hogy a gótikus templomhoz csatlakozó kolostort kivéve sokáig legfeljebb kisebb házacskák állhattak az utca déli oldalán, és mögöttük, a kertek végében szabadon közlekedhettek a védők.

A mai épületeket jórészt az 1798-as tűzvész után emelték. 1920-ban a berendezkedő román hatalom Mihail Kogălniceanura változtatta a nevét. Az utca azóta egyszer, 1941-ben öt évre visszakapta eredeti nevét, és a magyarság máig ezen a nevén ismeri. Az utca nyugati végébe Báthory István fejedelem telepítette Kolozsmonostorról a jezsuiták kollégiumát, majd azt 1581-ben egyetemi rangra emelte. Az utca keleti végében Bethlen Gábor uralkodásától kezdve a reformátusok telepedtek meg. Itt alakult ki a város református egyházi iskolaközpontja. Az utca közel kétharmadának épületei rendre a reformátusok kezébe kerültek. A két pólus közé ékelődött be néhány főúri palota, a vármegyeháza és a színház. Napjainkban az utca hangulatát az itt székelő oktatási intézmények adják, amelyek miatt a város oktatási és kulturális központjának számít.