Saárossy-Kapeller Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Saárossy-Kapeller Ferenc
Született Saárossy-Kapeller Ferenc arcképe
1856. szeptember 19.
Kassa
Elhunyt 1918. november 24. (62 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása méhész, szakíró, muzeológus, asztalnok, miniszteri tanácsos
Tisztsége múzeumigazgató (1904–1910, Néprajzi Múzeum)
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2. igazgatója
Hivatali idő
1904 1910
Előd Balás Árpád
Utód Radisics György
A Wikimédia Commons tartalmaz Saárossy-Kapeller Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sárosi Saárossy-Kapeller Ferenc (Kassa, 1856. szeptember 19.Budapest, 1918. november 24.)[1] méhészeti szakíró, császári és királyi asztalnok, miniszteri tanácsos, 1904-től 1910-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója.

Élete[szerkesztés]

A család Kapeller Ulriktól, Habsburg Rudolf híres vezérétől származik, akinek utóda Kapeller Konrád 1535 körül I. Ferdinánd királynak sárosvári kapitánya volt; 1874. július 28-án a régi tiroli nemesség és az Osten és Gatterfeldeni előnév megtartása mellett a magyar nemességet a Saárossy névvel és sárosi előnévvel kapta. Saárossy apja, szintén Ferenc, királyi tanácsos, Sáros vármegye táblabírája, anyja ribári Ribary Paulina. Főgimnáziumi tanulmányait 1864-től 1871-ig Eperjesen, Nagyváradon és Egerben végezte, jogi tanulmányait 1871-től 1873-ig Kassán. 1873–74-ben a magyaróvári gazdasági akadémián tanult. 1875-ben Proskau, Taránd és Hohenheimban hallgatta az ottani tanárok előadásait. 1876-ban beutazta a Németbirodalmat, Angol- és Franciaországot és Belgiumot; 1876-ban a magyar királyi pénzügyminisztériumban segédfogalmazónak, 1879-ben a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumban miniszteri fogalmazónak, 1883-ban titkárnak, 1891-ben osztálytanácsosnak és 1902-ben miniszteri tanácsosnak nevezték ki. 1904-től 1910-ig a Mezőgazdasági Múzeum igazgatója volt. Fontos szerepet játszott a gödöllői állami méhészeti gazdaság megszervezésében. Elhunyt 1918. november 24-én este 8 órakor, temetésére 1918. november 27-én szerdán délután került sor a Kerepesi úti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint. Felesége gróf Königsegg-Rottenfels Emília volt.

Közgazdasági, társadalmi s vadászati cikkeket írt a Pester Lloydba, a magyar napilapokba s a vadászati lapokba.

Munkái[szerkesztés]

  • Az erdőtörvény (1879. évi XXXI. t.-cz.) magyarázata. Bpest, 1883.
  • Magyarország borászati törzskönyve. Irta és hivatalos adatok alapján összeállította S. K. F. miniszteri titkár. Bpest, 1885.
  • A méhészet multjáról és jelenéről, különös tekintettel hazánkra. Bpest, 1902. (Közigazgatási Könyvtár IV. 4., 5.)
  • A méhészetről szóló törvényjavaslat. Bpest, 1902.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
  • OSZK gyászjelentések


Elődje:
Balás Árpád
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója
19041910
Utódja:
Radisics György