Sövényházyné Sándor Judit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sövényházyné Sándor Judit
Élete
Született 1920. február 6.
Kolozsvár
Elhunyt 2003. január 6. (82 évesen)
Szeged
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Sövényházyné Sándor Judit (Kolozsvár, 1920. február 6.Szeged, 2003. január 6.) erdélyi magyar költő, Sövényházy Ferenc (1899) felesége.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Tanulmányait magánúton Kolozsváron végezte. Irodalmi érdeklődése korán kibontakozott, s fejlődésére mély hatással volt Reményik Sándor. A költő és tanítványa közötti kapcsolat bizonyítékai a neki dedikált versek: Költő-káté (1937), Ó, ne vedd vissza még… (1941), valamint a költő előszava ~ első verskötetéhez. 1941-ben lett tagja a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak, ahol székfoglalója is Reményikről szólt. 1942-ben házasságot kötött Sövényházy Ferenc kolozsvári egyetemi tanárral. 1948-ban Szegedre költöztek, ahol ápolónőként, majd egy bölcsőde vezetőjeként dolgozott.

Versei 1935-től a Pásztortűzben és az Ellenzékben jelentek meg. Berde Mária az Istenes énekek (Nagyvárad, 1939) c. antológiában közölt belőlük.

Önálló kötetei[szerkesztés]

  • Én csak a szívemet adhatom (Reményik Sándor előszavával, Kolozsvár, 1936); *Amint vagyok. Virágok Reményik Sándor sírjára (Ravasz László előszavával, Kolozsvár, 1942).
  • Négy évtizeden át csak az asztalfióknak írt; 1990 óta közölt ismét, két régi kötetének versei, az 1948 után keletkezett újabbakkal együtt, s függelékül Reményik Sándor és Ravasz László egykori előszavával, Csávossy György előszavával Ölelés címmel jelentek meg (Sándor Judit név alatt, Kolozsvár, 1996).
  • Megírta a Tiszákkal is rokonságot tartó családja történetét is („Ember lenni mindég, minden körülményben”. Egy családfa levelei és virágai. (Hámos Ottóné Sándor Margit rajzaival. Szeged, 2002).

Sokat tett azért, hogy a köztudatba visszahozza mestere, Reményik Sándor költészetét. Reményik Erdélyi március címmel kiadott válogatott verskötetében (Budapest, 1990) Álmodsz-e róla? címmel, személyes emlékeket felelevenítő előszóval közreadta a költőnek Szőcsné Szilágyi Piroskához és Judikné Imre Ilonkához írott, több mint 150 kiadatlan versét, s a hozzájuk írt levelek egy részét. A kolozsvári evangélikus templom udvarán az ő adományából állították fel 2000-ben Vágó Gábor Reményik-mell­szobrát.

Néhány költeményét Buday Dénes zenésítette meg.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Reményik Sándor: Sándor Judit versei elé. In: Reményik Sándor: Kézszorítás. Írók, művek, viták. 1918–1941. Kolozsvár–Budapest, 2007. 299.
  • Berde Mária: Levél Sándor Judithoz. Pásztortűz, 1937. 85–86.
  • K. L. [Kántor Lajos]: Sövényházyné Sándor Judit: „Ember lenni mindég, minden körülményben”. Korunk, 2002/12.
  • Hantz-Lám Irén: Egy Reményik-barát halálára. Szabadság, 2003. január 15.