Rouen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rouen
Vue generale de la cathedrale de Rouen.jpg
Cathédrale Notre-Dame
Rouen címere
Rouen címere
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Felső-Normandia
Megye Seine-Maritime
Polgármester Yvon Robert (2014-2020)
INSEE-kód 76540
Irányítószám 76000
Népesség
Teljes népesség 111 553 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 5218 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 2–152 m
Terület 21.38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rouen  (Franciaország)
Rouen
Rouen
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 49° 26′ 38″, k. h. 1° 06′ 11″Koordináták: é. sz. 49° 26′ 38″, k. h. 1° 06′ 11″
Rouen weboldala
Le Gros-Horloge

Rouen (kiejtés: ʁwɑ̃) nagyváros Franciaország északnyugati részén, a Szajna partján. Felső-Normandia régiójának illetve ennek egyik megyéjének, Seine-Maritime székhelye. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Rouen az egyetlen olyan település az országban, amelyet „ville-musée”, azaz múzeumváros néven emlegetnek. A körülbelül 400 000 lakosú aglomeráció ipari és kereskedelmi központ egyben hatalmas tengeri kikötő, forgalma az ötödik helyen áll az országban. Kiemelkedő a kulturális élete, jelentős egyetemi város. Katedrálisa, gótikus templomai, fagerendás, normann házakkal teli óvárosa, múzeumai, történelmi emlékhelyei turisták millióit vonzzák.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a gallok felfedezték, milyen ideális ez a vidék a letelepedésre, ez lett a Véliocassus törzs központja. A rómaiak erődöt építettek, várost emeltek, ott ahol a Szajna még nem túl széles, hidat lehet verni rajta, de ameddig még a nagy hajók is feljuthatnak rajta. A normannok első hercege, Rollon, azaz Robert itt alapította meg fővárosát. Az általa kiépített rakpartok egészen a XIX. századig megvoltak.

A város és környéke a százéves háború harcainak egyik fő színtere lett. Az angolok elfoglalták, de a lakosság többször felkelt ellenük, amit mindig kegyetlen megtorlás követett. Amikor Jeanne d’Arc Compiègne ostrománál megsebesült, az angolok ide hozták, s Fülöp Ágost akkor még meglévő várának egyik tornyába zárták. A hónapokig tartó kihallgatások és tárgyalások után az angolokkal együttműködő egyházi bíróság Jeanne-t élete végéig tartó börtönre ítélte, kenyéren és vízen, ha megbánja bűneit. Az angolok azonban ebbe nem nyugodtak bele. A szűztől elvették női ruháit, bár az ítélet arra kötelezte, hogy azokat viselje, férfiruhát kényszerítettek rá, s ekkor visszaeső bűnösként máglyahalálra ítélték. 1431 május 30-án égették el a régi vásártéren, hamvait a Szajnába dobták. Bár a francia egyházi bíróság már 1456-ban utólag felmentette a vádak alól, csak 1920-ban avatták szentté, ekkor lett Franciaország patrónája.

Rouen a százéves háború után jelentős kereskedelmi központtá, fontos kikötővé fejlődött, a környék mezőgazdasági centruma, vásárvárosa, majd a XVIII. századtól ipari központ lett, elsősorban a textilipar bővült igen nagy mértékben.

Bár a második világháború bombázásai az ősi városmag egy jelentős részét elpusztította, legfőbb műemlékei csak kevésbé sérültek meg, az óváros egy része is megmaradt, a többit pedig újjáépítették.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság
1962 120 111
1968 120 471
1975 114 834
1982 101 945
1990 102 723
1999 106 592
2006 110 276
2010 110 933

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Église St-Ouen
Tour Jeanne d’Arc
  • Cathédrale Notre-Dame – a katedrális több száz szoborral, rengeteg kőcsipkével ékes főhomlokzatát két hatalmas torony szegélyezi. A bal oldali Tour St-Romain a régebbi, alsó része a XII. században épült. A jobb oldali Tour de Beurre, a „Vaj-torony”, fiatalabb de magasabb, 75 méteres, építését a XV. században kezdte el Guillaume Pontifs mester, s a XVI. században fejezték be. Egyiken sincs sisak, utóbbi tetejét nyolcszögletű terasz ékesíti. 56 harangból álló harangjáték kapott benne helyet. A két torony között három kapu van, a középső a legfiatalabb, a XVI. században készült, a bal oldali St-Étienne és a jobb oldali St-Jean kapu a XII. században. Mindhárom kaput hatalmas, csúcsos keret szegélyezi, a kapuk melletti fülkében apostolok, szentek, hitvallók, mártírok rendkívüli emberismerettel ábrázolt szobrai láthatóak. Ez a homlokzat ihlette meg Monet, aki 1892-1894 között egész sorozat festményben örökítette meg. Az épület harmadik tornya, a középtorony, melynek alsó része a XIII. században épült, három évszázaddal később magasították meg, csipkés toronysisak azonban csak a XIX. században került rá, ezzel magassága 151 méter, és így lett az ország legmagasabb ilyen jellegű épülete.
  • Église St-Maclou – a templom a város angol korszakának a maradványa, Bedtford grófja kezdeményezte építését 1436-ban. Ötoszlopos tornáca van a bejárat előtt, a három díszes kapu domborműveinek egy részét Jean Goujon készítette. Az egyszárnyú bal oldali kapun, a Jézust jó pásztorként ábrázoló csoportban három alak a tévelygéseket szimbolizálja: a görög-római pogányságot, az egyiptomiak vallását és az iszlámot.
  • Aitre St-Maclou – az egykori temetőház.
  • Église St-Ouen – a város harmadik jelentős építészeti emléke a gótikus templomok sorában. Hossza mindössze 1 méterrel rövidebb a katedrálisnál. Építése 1318-ban kezdődött, de csak a XV. század közepére fejeződött be. Kisebb tornyokkal körülvett, 82 méteres központi tornyának tetején a normandiai hercegi korona látható. Valaha apátsági templom volt.
  • Musée des Antiquités – régészeti múzeum.
  • Muséum d’Histoire Naturalle, d’Ethnographie et de Préhistorie – a múzeum anyaga Normandia élővilágával ismerteti meg a látogatót.
  • Musée des Beaux-Arts – szépművészeti múzeum, képtára rendkívül gazdag, többek között Veronese, Caravaggio, Vélazquez, Géricault, Fragonard, Poussin, Delacroix, David, Ingres, Corot alkaotásai láthatóak.
  • Musée maritime fluvial et portuaire de Rouen – a kikötő történetét, a tenger- és folyamhajózást bemutató múzeum.
  • Musée Le Secq-des-Tournelles – a magas színvonalú francia kovácsoltvas-művészet alkotásait mutatja be.
  • Musée de la Céramique – a XV-XVII. századi roueni fajanszedénygyártás legszebb termékeit mutatja be.
  • Tour Jeanne d’Arc – Fülöp Ágost egykori palotájából megmaradt torony, ez volt a helyszíne az orléans-i szűz kínvallatásának. Ma a szűzről és az egykori várról található itt kiállítás.
  • Palais de Justice – az igazságügyi palota, a XV. században épült.
  • Le Gros-Horloge – a „nagy óra” épülete, a palota a város órájának az elhelyezésére épült 1527-ben. Tornyának minden oldalán hatalmas, mitológiai figurákkal díszített aranyozott keretben van a régi óra. A nagymutató nyilán egy bárány van ezüstből, a számlap feletti kis ablakban egy gömb mutatja a Hold állását, s minden délben megjelenik a nap jelképes figurája, vasárnap például egy oroszlán.
  • Monument National, Église Ste-Jeanne d’Arc – a hatalmas, 20 méter magas betonkereszt, hivatalos nevén a Croix de la Réhabilitation, az egykori máglya helyén emelkedik, ahol Jeanne d’Arc-ot kivégezték. Mellette áll Szent Johanna emléktemploma.
  • Musée Ste-Jeanne d’Arc – a múzeumban viaszbábok idézik fel az orléans-i szűz életét.
  • Musée Corneille – a francia drámaíró, Pierre Corneille szülőházában berendezett múzeum.
  • Hotel de Bourgtheroulde – a palota a XVI. században épült.
  • Musée Flaubert – a múzeumban a régi egészségügyet bemutató gyűjtemény tekinthető meg.
  • Cote Ste-Catherine – egy kilátó a város feletti dombháton.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rouen témájú médiaállományokat.