Román földikutya
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kihalt      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Spalax istricus Méhely, 1909[1] |
A román földikutya (Spalax istricus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a földikutyafélék (Spalacidae) családjába tartozó faj. A tudomány azt a három múzeumi példányát ismeri, melyeken Méhely Lajos fajleírása alapul.
Rendszertan[szerkesztés]
Két közeli rokona van, a kizárólag az Erdélyi-medencében élő mezőségi földikutya és a Bukovinában élő bukovinai földikutya. Előbbi akkor alakult ki, amikor a Kárpátok kiemelkedett és utána feltételezhető, hogy a kis földikutyák, amelyek jóval később jelentek meg ezen a területen - egyébként sokkal hatékonyabban kolonizálnak, mint a nagy földikutyák - nyomultak be a mostanra kettévált román és bukovinai földikutya elterjedési területére és jóval több, mint fél millió évvel ezelőtt a kis földikutyáknak a megjelenése ezen a területen elválasztotta ezt a két csoportot.[2]
Előfordulás[szerkesztés]
A Havasalföldön (Olténiában és Munténiában) élt.
Kihalására utaló tények[szerkesztés]
Egy friss kutatás során romániai és magyarországi kutatók bejárták a faj valamennyi korábban ismertetett előfordulási helyét és azok tágabb környezetét is. Bár több helyen találtak földikutya számára alkalmasnak tűnő, potenciális élőhelyet, sehol sem sikerült az állat jelenlétét megállapítani. Ráadásul a helyi lakosok sem ismerték a fajt. Elképzelhető, hogy még Méhely idejében, a 20. század első felében kipusztult.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Méhely, Lajos. A földi kutyák fajai származás- és rendszertani tekintetben. Magyar Tudományos Akadémia, 186-193 eredeti számozás 192-199 pdf számozása. o. (1909). Hozzáférés ideje: 2018. április 21. „A Spalax istricus-t csupán Oláhországból, még pedig Krajova környékéről (Barza és Horesu Poenar), valamint Prundu vidékéről az ilfovi kerületből ismerem, a hol az állat ritka lehet, mert minden fáradozásom daczára sem sikerült több példányt szereznem.”
- ↑ Három a magyar igazság, avagy mit sikerült megtudnunk a hazai földikutyákról Kitaibel Pál óta. Állattani Előadások. Magyar Biológiai Társaság, 2018. február 1. (Hozzáférés: 2018. február 8.)
Források[szerkesztés]
Németh Attila, Csorba Gábor. Földikutyák. Fővárosi Állat- és Növénykert (2015). ISBN 978-615-5392-10-8
