Földikutyafélék
Megjelenés
| Földikutyafélék | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora miocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||
Cannomys badius
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Földikutyafélék témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Földikutyafélék témájú kategóriát.
|
A földikutyafélék (Spalacidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó családja 36 fajjal. Egyes rendszerek az egérfélék (Muridae) családjába sorolják őket.
Származásuk, elterjedésük
[szerkesztés]Magyarországon egyetlen fajuk él, a nyugati földikutya (Nannospalax leucodon).[1] Ez a ritka faj feltöretlen legelőkön fordul elő.
Rendszertani felosztásuk
[szerkesztés]A családba az alábbi 4 alcsalád tartozik:
- Zokorformák (Myospalacinae) Lilljeborg, 1866 – 6 faj
- Bambuszpatkányformák (Rhizomyinae) Winge, 1887 – 4 faj
- Földikutyaformák (Spalacinae) Gray, 1821 – 13 faj
- Gyökérrágóformák (Tachyoryctinae) Miller & Gidley, 1918 – 13 faj
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rodentia — rágcsálók. In Magyarország emlőseinek atlasza. Szerk. Bihari Zoltán, Csorba Gábor és Heltai Miklós. Budapest: Kossuth Kiadó. 2007. 360. o. = Kossuth természettár, ISBN 978-963-09-5610-9
Források
[szerkesztés]- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2012. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)