Revere Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Revere Gyula
Született1883. január 30.[1][2][3]
Budapest[1][3]
Elhunyt1945. január 14. (61 évesen)[4]
Budapest VII. kerülete[4]
Állampolgárságamagyar
HázastársaMiklósy Lujza (1915. szeptember 12. – )[2]
Foglalkozása
  • hárfaművész
  • zongoraművész
  • gyerekszínész
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia (1897–1903, hárfa, kompozíció)
Halál okabélátfúródás
SablonWikidataSegítség

Revere Gyula (Budapest, 1883. január 30.[5] – Budapest, Erzsébetváros, 1945. január 14.)[6] magyar hárfa-és zongoraművész.

Élete[szerkesztés]

Revere Manó mantovai születésű operaházi karénekes és Mandel Sarolta (1854–1917) fia. Bátyja, Nápolyi (Revere) Imre az apjához hasonlóan szintén az Operaház énekkarának tagja volt. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián Mosshammer Román, Koessler János és Szendy Árpád növendékeként végezte. Zongoraművésznek készült, és már 1892-ben hangversenyezett Földesy Arnold gordonkaművésszel. Az 1910-es évek elején a Király Színház és a Népopera zenekarának tagjaként működött. 1917–1918-ban a Zeneakadémia tanára, majd a Városi Színház hárfaművésze volt. Számos korabeli hangfelvétel közreműködője volt mint zongorakísérő. Saját zenekart is alapított. A zsidótörvények miatt csak az OMIKE Művészakció zenei előadásain léphetett fel, önálló hárfaestet is tartott. Halálának oka az anyakönyvi bejegyzés alapján bélátfúródás, míg más forrás szerint nyilasok halálra rugdosták.

Magánélete[szerkesztés]

Házastársa Miklósy Lujza Anna színésznő volt, akit 1915. szeptember 12-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Uj Idők Lexikona. Budapest, 1941.
  • Revere Gyula Archiválva 2022. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben az OMIKE oldalán
  • Bársony Péter: A vészkorszak magyar muzsikus áldozatai (2010)

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap