Földesy Arnold
| Földesy Arnold | |
| Született | Budapest[1] |
| Elhunyt | 1940. május 29. (57 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | hegedűs |
| Iskolái | Dr. Hoch’s Konservatorium |
| Földesy Arnold aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Földesy Arnold témájú médiaállományokat. | |
Földesy/Földesi Arnold, született: Thon (Budapest, 1882. szeptember 20. – Budapest, 1940. május 29.[3]) magyar gordonkaművész.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Édesanyja Thon Leopoldina. Nevelőapja, Földesy Lipót 1890 és 1897 között a Budapesti Királyi Operaház hegedűművésze, nevelőanyja Friedländer Hermin volt. Hegedülni először Földesy Lipóttól tanult ötéves korában, 1893-tól a Zeneakadémián Popper Dávid volt a mestere, majd Hugo Beckernél képezte magát tovább Frankfurtban. 1892-ben debütált. 1898-ban kezdte meg külföldi hangversenyútjait. 1908–1912 között az Operaház zenekarának tagja (szólógordonkás). 1908–1915 között a Nemzeti Zenede oktatója volt. 1913-tól Berlinben a Berlini Filharmonikus Zenekar hangversenymestere és a berlini zenei főiskola tanára volt. 1924-ben szólókarrierbe kezdett. 1933-ban Budapesten vonult vissza, és csak néhány vendégszereplést adott. 1937-ben lépett fel utoljára.
Hangversenyútjain bejárta Európát és Dél-Amerikát, Ausztráliát, Indiát. Több mint 150 felvételt készített, például a Deutsche Grammophon (1915-1932), az Odeon (1920-1924), a Vox (1925-1925) vagy az Electrola (1926-1930) számára.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 "Archivio Storico Ricordi". Hozzáférés: 2020. december 3..
- ↑ "resolver.pim.hu/auth/PIM87548".
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 505/1940. folyószám alatt.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Arnold Földesy című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar zsidó lexikon
- Magyar zsidó lexikon
- Rakos Miklós: Magyar vonósok Angliában. Zenekar c. újság, X. évfolyam, 1. szám, 2003. február, 31-33. old.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Csuka Béla: Arcképek a gordonkajáték történetéből Magyarországon (Budapest, 1944)
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-85773-9-8
- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.