Reményi Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Reményi Ferenc
SzületettReményi Ferenc Gyula Vilmos
1868. május 28.
Pest
Elhunyt1940. április 16. (71 évesen)
Kőszeg
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaíró
SablonWikidataSegítség

Kőszegi Reményi Ferenc (Pest, 1868. május 28.[1]Kőszeg, 1940. április 16.) császári és királyi haditengerész tiszt, katonai és tengerészeti író.

Élete[szerkesztés]

Pesten született 1868-ban. Apja Reményi Antal ügyvéd, törvényszéki bíró, Pest város jegyzője, tengerészeti író, anyja Mauksch Johanna. Testvére ifjabb Reményi Ede tanár. Az általános iskolát és négy alsó gimnáziumi osztályt Pesten végezte. 1882-ben bekerült a fiumei haditengerészeti akadémiára, ahol 1888-ban letette a nagy tiszti vizsgát. Fokozatosan lépett előre a ranglétrán, 1896-ban már sorhajóhadnagy (százados) volt. Ferenc Ferdinánd főherceget a Kaiserin Elisabeth fedélzetén elkísérte Föld körüli útjára, melyről a Budapesti Hírlap, a Nemzet és az Egyetértés is beszámolt, a Vasárnapi Újságban pedig több képpel illusztrált tárcaleveleket, útleírásokat közölt. 1912-től 1914. augusztus 3-ig alezredes, 1915. augusztus 1 és 1916. augusztus 1. között a Magyar Királyi Kőszegi Katonai Alreáliskolánál parancsnok volt, illetve igazgató. Katonai pályafutását ezredesként fejezte be.

Munkássága[szerkesztés]

Reményi Ferenc a Vasárnapi Újságban részletes útleírásokat készített a Ferenc Ferdinánd főherceggel tett föld körüli útjának érdekesebb szakaszairól. Részletesen beszámol Ausztrália (Sydney), Új-Kaledónia, a Salamon-szigetek, az akkori Kína, Japán és részben India természeti, kulturális, gazdasági viszonyairól. Tanulmányozta az ausztrál farmok működését, Sydney városszerkezetét, a melanéziai szigetvilág őslakosainak kultúráját (Új-Kaledónia, Salamon-szigetek). Új-Guineában megismerkedett a pápuák szokásaival. Járt Hong-Kongban, Kantonban és Makaóban. Beszámolt a kínai és japán gasztronómiáról és a kínai tűzijátékokról. Érdekes a japán történelemről és mitológiáról készült beszámolója is. Indiában a párszikkal foglalkozott részletesebben.

A Monarchia haditengerészetének útjai általában jól dokumentált vállalkozások voltak, és jelentős tudományos eredményeket produkáltak. Ezek mellett a diplomáciai célú utazásokat tudományos kutatásokkal is igyekeztek egybekötni. E körbe tartozott Habsburg Ferenc Ferdinánd trónörökös 1892-1893. évi föld körüli útja is, amelynek egyik haditengerész krónikása Reményi Ferenc. Az expedíció hajója, a Kaiserin Elisabeth 1892. december 15-én futott ki a trieszti kikötőből, majd áthajózva a Szuezi-csatornán és a Vörös-tengeren, Ceylon szigetén kötött ki. Innen a hajó útja Bombay-be vitt, ahol a trónörökös partra szállt, és indiai utazást tett. Később az expedíció felkereste Szingapúrt, Jáva szigetét és az ausztráliai Sydneyt is. Ausztráliából Új-Kaledónia és a Salamon-szigetek felé vették útjukat, kikötöttek Új-Guineán, majd az Arru-szigetek és Borneó következett. Később megálltak Bangkokban és Hongkongban, majd Japán kikötőiben tettek látogatást. Itt 1893. augusztus 25-én Ferenc Ferdinánd a Kaiserin Elisabeth fedélzetéről az Empress of China gőzősre szállt át, hogy egy észak-amerikai körút után, október 18-án érkezzék vissza Bécsbe. Ezzel egy időben a hadihajó is hazaindult, és 1893. december 19-én futott be Pola kikötőjébe. Az elsősorban politikai célú utazást követően a bécsi Belvedere-ben az expedíción gyűjtött tárgyi dokumentumokból nagy kiállítást rendeztek. Erről a Magyar Földrajzi Társaság akkori főtitkára, Berecz Antal írt méltatást a Földrajzi Közlemények 1894. évi kötetében. Az út folyamán főleg állattani gyűjtést végeztek. A kiállításon 2000 kitömött madarat, 1200 rovarfaj 3600 példányát mutatták be, valamint több néprajzi tárgyat is megtekinthettek a látogatók. Ferenc Ferdinánd protokolláris jellegű útja így fontos tudományos eredményekkel is szolgált.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]