Ramphastos
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Fehértorkú tukán (Ramphastos tucanus)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ramphastos témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ramphastos témájú médiaállományokat és Ramphastos témájú kategóriát. |
A Ramphastos a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a tukánfélék (Ramphastidae) családjába tartozó nem.
Családjának a típusneme.
Tudnivalók[szerkesztés]
A Ramphastos-fajok Mexikótól kezdve Közép-Amerikán keresztül, egészen Dél-Amerikáig fordulnak elő. A trópusi és szubtrópusi erdők lakói. Nagyjából helyben ülő madarak, csak az évszakok változásával tesznek meg kisebb vándorutakat; azokat is csak a helybéli hegyekre és vissza.[1] A tukánfélék közül ezek a legnagyobb fajok; hosszuk 42-61 centiméter között van. A tollruháik és a hatalmas csőreik nagyon színesek.[1] Az összes fajnak a szárnya, farktolla és combja fekete; a tollazat többi része mindegyik fajnál más. A fák lombkoronái között élnek és fészkelnek. Egy-egy fészekalj, akár 2-4 fehér tojásból állhat. Az Austrophilopterus cancellosus nevű tetű az egyik legfőbb élősködőjük.[2] Táplálékuk elsősorban gyümölcsökből áll, azonban étrendjüket rovarokkal és kisebb gerincesekkel egészítik ki.[1]
Rendszerezés[szerkesztés]
A nembe az alábbi 8-9 faj tartozik:[3]
- óriástukán (Ramphastos toco) Statius Müller, 1776
- fehértorkú tukán (Ramphastos tucanus) Linnaeus, 1758 - típusfaj
- aranytorkú tukán (Ramphastos ambiguus) Swainson, 1823
- szivárványcsőrű tukán (Ramphastos sulfuratus) Lesson, 1830
- zöldcsőrű tukán (Ramphastos dicolorus) Linnaeus, 1766
- parti tukán (Ramphastos brevis) Meyer de Schauensee, 1945
- feketecsőrű tukán (Ramphastos vitellinus) Lichtenstein, 1823
- Ramphastos citreolaemus Gould, 1844[4] - besorolása vitatott; egyesek a feketecsőrű tukán, míg mások a fehértorkú tukán alfajának tekintik
- Swainson-tukán (Ramphastos swainsonii) Gould, 1833 - besorolása vitatott; egyesek az aranytorkú tukán alfajának tekintik
Korábban ebbe a madárnembe 6 másik tukánfaj is tartozott, azonban azokat a taxonokat más nemekbe helyezték át.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Short, L. L., & Horne, J. F. M. (2002). Toucans (Ramphastidae). pp. 220-272 in del Hoyo, J., Elliott, A., & Sargatal, J. eds. (2002). Handbook of the Birds of the World. Vol. 7 Jacamars to Woodpecker. Lynx Edicions, Barcelona. ISBN 84-87334-37-7
- ↑ Price, Roger D. & Weckstein, Jason D. (2005). The genus Austrophilopterus Ewing (Phthiraptera: Philopteridae) from toucans, toucanets, and araçaris (Piciformes: Ramphastidae). Zootaxa 918: 1-18. PDF fulltext
- ↑ Jacamars, puffbirds, toucans, barbets & honeyguides « IOC World Bird List. www.worldbirdnames.org . (Hozzáférés: 2016. december 31.)
- ↑ BirdLife International: 'Ramphastos citreolaemus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2016.2. International Union for Conservation of Nature, 2014. (Hozzáférés: 2016. november 7.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ramphastos című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- ITIS szerinti rendszerbesorolás
- Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 103.
- List of Toucans
- Toucan videos on the Internet Bird Collection
