Réz(I)-klorid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Réz(I)-klorid
Copper(I)-chloride-sample.jpg
Copper(I) chloride
Nantokite-unit-cell-3D-balls.png
A nantokit elemi cellája
IUPAC-név Copper(I) chloride
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7758-89-6
RTECS szám GL6990000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CuCl
Moláris tömeg 98,99 g/mol
Megjelenés fehér por, kevéssé
zöld színű az oxidált szennyeződésektől
Sűrűség 4,140 g/cm3, szilárd
Olvadáspont 430 °C (703 K)
Forráspont 1490 °C (1760 K),
bomlik
Oldhatóság (vízben) 0,0062 g/100 mL (20 °C)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet Tetraéderes szoros illeszkedésű
Veszélyek
MSDS ScienceLab.com
EU osztályozás Ártalmas (Xn)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
NFPA 704
NFPA 704.svg
0
3
0
 
R mondatok R22, R50/53[1]
S mondatok (S2), S22, S60, S61[1]
LD50 140 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Rokon vegyületek
Azonos kation Réz(I)-bromid
Réz(I)-jodid
Azonos anion Réz(II)-klorid
Ezüst(I)-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A réz(I)-klorid egy fehér kristályos por, vízben rosszul oldódik. Nagyon jól viszont híg savakban és ammóniában, ekkor komplex vegyületek keletkeznek. Száraz levegő hatására nem változik. Nedves levegőn kis mértékben hidrolizál.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]

Fény hatására rézre és réz(II)-kloridra bomlik. Ekkor a vegyület színe először sötétibolya, majd kékesfekete lesz. Ez az átalakulás felhasználható fényképek készítésére is, de az így készített fényképek nem tartósak. Levegőn 200 °C-ra hevítve bázisos réz(II)-kloriddá oxidálódik, a színe kékeszöld lesz. 400 °C fölött a színe ismét visszaváltozik fehéré. Emiatt hőjelző festékként lehet használni a gépek túlzott felmelegedésének jelzésére. A réz(I)-klorid sósavas oldata elnyeli a szén-monoxidot, a foszfint és a acetilént, ezekkel addíciós vegyületeket alkot. (CuCl · CO, CuCl · PH3, CuCl · C2H2)

Előfordulása a természetben[szerkesztés]

A természetben szemcsés darabokként megtalálható ásványként is, ez a nantokit. Ez az ásvány nem túl jelentős.

Előállítása[szerkesztés]

Ha réz(II)-klorid oldatába kén-dioxidot vezetünk, réz(I)-klorid keletkezik.[forrás?]

Réz(I)-klorid keletkezik, ha réz(II)-kloridot sósav jelenlétében fémrézzel hevítenek. A keletkezett oldat hígításakor a réz(I)-klorid fehér csapadékként válik le.

Felhasználása[szerkesztés]

A mezőgazdaságban gombaölőszerként alkalmazzák. A vegyületet arzén-hidrogén és antimon-hidrogén kimutatására, sósavas vagy ammóniás oldatát szén-monoxid megkötésére használják. Vegyszerként alkalmazzák acetilén meghatározásakor. Felhasználják még a kohászatban és robbanószerek gyártásában is.

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c A réz(I)-klorid (ESIS)
  2. A réz(I)-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 28. (JavaScript szükséges) (németül)
  • [1] Angol Wikipédia-változat
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia