Réz(II)-klorid
| Réz(II)-klorid | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | Réz(II)-klorid | ||
| Szabályos név | Réz-diklorid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | [7447-39-4] (vízmentes) [10125-13-0] (dihidrát) | ||
| PubChem | 24014 | ||
| ChemSpider | 22447 | ||
| EINECS-szám | 231-210-2 | ||
| DrugBank | DB09131 | ||
| ChEBI | 49553 | ||
| RTECS szám | GL7000000 | ||
| InChIKey | ORTQZVOHEJQUHG-UHFFFAOYSA-L | ||
| Beilstein | 8128168 | ||
| Gmelin | 9300 | ||
| UNII | P484053J2Y | ||
| UN-szám | 2802 | ||
| ChEMBL | CHEMBL1200553 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | CuCl2 | ||
| Moláris tömeg | 134,45 g/mol (anhidrát) 170,48 g/mol (dihidrát) | ||
| Megjelenés | kékeszöld, szilárd (dihidrát) sárgásbarna, szilárd (anhidrát) | ||
| Sűrűség | 3,386 g/cm³, szilárd | ||
| Olvadáspont | 100 °C (dehidratálódik) | ||
| Forráspont | bomlik 993 °C (anhidrát) | ||
| Oldhatóság (vízben) | 70,6 g/100 mL (0 °C) 75,7 g/100 mL (25 °C) | ||
| Oldhatóság (metanol) | 68 g/100 mL (15 °C) | ||
| Oldhatóság (etanol) | 53 g/100 mL (15 °C) | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | ScienceLab.com | ||
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn) Veszélyes a környezetre (N)[1] | ||
| R mondatok | R22, R36/38, R50/53[1] | ||
| S mondatok | S22, S26, S61[1] | ||
| Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
| LD50 | 584 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | Réz(II)-fluorid Réz(II)-bromid Réz(I)-jodid | ||
| Azonos anion | Réz(I)-klorid Ezüst-klorid Arany(III)-klorid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A réz(II)-klorid egy sárgásbarna por, vízben és alkoholban jól oldódik. Higroszkópos. A vegyület vizes oldatából dihidrátja (CuCl2 · 2 H2O) kristályosítható ki. A tömény oldata zöld színű, de ha az oldatot hígítják, a szín folyamatosan kékbe megy át. Ennek az az oka, hogy tömény vizes oldatban a réz(II)-klorid csak kevéssé disszociál, ekkor a disszociálatlan vegyület zöld színe látható. Ha az oldatot hígítják, a vegyület már nagyobb mértékben disszociál, a vegyület a réz(II)-ionokra jellemzően kék színű lesz.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Kettős sókat képez alkálifémek kloridjaival (például KCuCl3, K2CuCl4). Ha oxigén jelenlétében hevítik a vegyületet, klór fejlődik.
Előállítása
[szerkesztés]Réz(II)-oxid, vagy réz(II)-karbonát sósavban való oldásával kapható; oldatából zöld színű dihidrát kristályosodik ki. Képződik az előbbi vegyületek hidrogén-klorid gázban való hevítésekor is.
Vagy hidrogén-peroxid jelenlétében közvetlenül rézből is elő lehet állítani, mivel a hidrogén-peroxid először oxidálja a rezet.
Felhasználása
[szerkesztés]Szerves vegyületek oxidációjához katalizátorként használják. Felhasználják még a textilfestésben pácolásra, rézbevonatok előállítására és a víztisztításban is.
Korábban klór előállítására használták (Deacon-féle eljárás).
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Copper(II) chloride című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia