Réz(II)-karbonát
| Réz(II)-karbonát | |||
_carbonate.jpg) Réz(II)-karbonát | |||
| |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 12069-69-1 | ||
| PubChem | 14452 | ||
| ChemSpider | 13799 | ||
| EINECS-szám | 214-671-4 | ||
| InChIKey | GEZOTWYUIKXWOA-UHFFFAOYSA-L | ||
| UNII | 9AOA5F11GJ | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | CuCO3 | ||
| Moláris tömeg | 123,56 g/mol | ||
| Sűrűség | 3,9 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | 200 °C | ||
| Forráspont | bomlik | ||
| Oldhatóság (más oldószerek) | vízben oldhatatlan | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1](bázisos réz(II)-karbonát) | ||
| R mondatok | R20/22[1] | ||
| S mondatok | S20 [1] | ||
| LD50 | 1350 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
_carbonate_crystal_structure.png){kind=small}
-carbonate-xtal-Cu-coordination-3D-bs-N17-M25.png)
A réz(II)-karbonát egy zöld színű por, vízben oldhatatlan. Előfordul ásványokban is, de csak bázisos réz(II)-karbonát formájában, tiszta réz(II)-karbonát a természetben nem létezik, és nehezen állítható elő, mert vízzel érintkezve visszaalakulna bázisos réz(II)-karbonátra.
Gyakran láthatunk középületek kupoláján (pl.: a budai vár), vagy szobrokon (pl.: a New York-i Szabadságszobor) patinát, vagyis réz(II)-karbonátot és a réz(II)-hidroxidot. Ez a réztartalmon kívül a levegő szén-dioxid-, oxigén- és páratartalmának köszönhető. A reakció egyenlete a következő:
- 2 Cu + H2O + CO2 + O2 → Cu(OH)2 + CuCO3
Magas hőmérsékleten réz(II)-oxidra és szén-dioxidra bomlik:
- CuCO3 → CuO + CO2
A New York-i Szabadságszobor
A budai vár
.jpg)
Történet
[szerkesztés]Először C. W. F. T. Pistorius kísérelte meg a réz(II)-karbonát előállítását réz(II)-hidroxid-karbonát 36 órán át tartó hevítésével 46 MPa nyomású szén-dioxidot és 5,1 MPa nyomású vizet tartalmazó környezetben. Bár a termék nagy része malachit volt, kis mennyiségben egy romboéderes anyagot is kimutatott, melyről feltételezte, hogy CuCO3.[2] A CuCO3 első igazolt szintézisét Hartmut Ehrhardt et al. hajtották végre 1973-ban réz(II)-hidroxid-karbonát ezüst-oxalát-bomlásból előállított 2 GPa nyomású szén-dioxidot tartalmazó környezetben 500 °C-ra való hevítésével, ez monoklinnak bizonyult.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 3 4 A bázisos réz(II)-karbonát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 29. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ (1960. október 1.) „Synthesis at high pressure and lattice constants of normal cupric carbonate”. Experientia 16 (10), 447–448. o. DOI:10.1007/BF02171142.
- ↑ (1973. október 1.) „Notizen: Hochdrucksynthese von Kupfer(II)-Carbonat / High Pressure Synthesis of Cupric Carbonate”. Zeitschrift für Naturforschung B 28 (9–10), 682. o. DOI:10.1515/znb-1973-9-1021.
