Arany(III)-klorid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Arany(III)-klorid
Gold(III) chloride solution.jpg
Arany(III)-klorid oldat
Gold(III)-chlorid.svg
IUPAC-név Arany(III)-klorid
Más nevek Auri-klorid, arany-triklorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 13453-07-1
RTECS szám MD5420000 (vízmentes)
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet AuCl3
(Au2Cl6 formában létezik)
Moláris tömeg 303,325 g/mol (vízmentes)
Megjelenés Vörös, kristályos, szilárd
Sűrűség 3,9 g/cm³ (szilárd)[1]
Olvadáspont 254 °C[1] (bomlás)
Oldhatóság (vízben) 680 g/l (20 °C)[1]
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet monoklin
Koordinációs
geometria
Négyzetes planáris
Veszélyek
Főbb veszélyek Maró (C)[1]
R mondatok R34[1]
S mondatok S26, S36/37/39[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Arany(III)-fluorid
Arany(III)-bromid
Azonos anion Arany(I)-klorid
Ezüst(I)-klorid
Platina(II)-klorid
Higany(II)-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az arany(III)-klorid az arany klórral alkotott vegyülete, kloridja. Vörösesbarna színű, kristályos vegyület. Erősen higroszkópos. Oldható vízben, alkoholban és éterben. Dimer Au2Cl6 molekulákból épül fel. A bőrt irritálja, égető érzést okoz. Bíborvörös foltot okoz a bőrön, ez kolloid arany kiválásával magyarázható.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]

A vizes oldata hidrolizál. Ha a hidrolízis során vizet vesz fel, egy halogenokomplex vegyületté alakul.

Ha sósavat adnak hozzá, sárga színű hidrogén-tetrakloro-aurát(III) képződik belőle. Ez a vegyület gyenge egybázisú savként viselkedik. A legfontosabb sója a kálium-tetrakloro-aurát(III) (K[AuCl4]).

Előállítása[szerkesztés]

Aranyfüst és klór reakciójával állítják elő 200 °C-on. Ennél magasabb hőmérsékleten nem állítható elő, mert a vegyület elbomlik.

Felhasználása[szerkesztés]

Pigmentként alkalmazzák a kerámia-és porcelángyártásban. Felhasználják még rubinüveg készítésére, illetve az árnyalatok kidomborítására a fényképészetben.

Források[szerkesztés]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c d e f Az arany(III)-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 9. (JavaScript szükséges) (németül)