Arany(III)-klorid
Arany(III)-klorid | |||
![]() Arany(III)-klorid oldat | |||
| |||
![]() | |||
| |||
IUPAC-név | Arany(III)-klorid | ||
Más nevek | Auri-klorid, arany-triklorid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 13453-07-1 | ||
PubChem | 26030 | ||
ChemSpider | 8036939 | ||
EINECS-szám | 236-623-1 | ||
ChEBI | 30076 | ||
RTECS szám | MD5420000 (vízmentes) | ||
InChIKey | RJHLTVSLYWWTEF-UHFFFAOYSA-K | ||
Gmelin | 26172 | ||
UNII | 15443PR153 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | AuCl3 (Au2Cl6 formában létezik) | ||
Moláris tömeg | 303,325 g/mol (vízmentes) | ||
Megjelenés | Vörös, kristályos, szilárd | ||
Sűrűség | 3,9 g/cm³ (szilárd)[1] | ||
Olvadáspont | 254 °C[1] (bomlás) | ||
Oldhatóság (vízben) | 680 g/l (20 °C)[1] | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | monoklin | ||
Koordinációs geometria |
Négyzetes planáris | ||
Veszélyek | |||
Főbb veszélyek | Maró (C)[1] | ||
R mondatok | R34[1] | ||
S mondatok | S26, S36/37/39[1] | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | Arany(III)-fluorid Arany(III)-bromid | ||
Azonos anion | Arany(I)-klorid Ezüst(I)-klorid Platina(II)-klorid Higany(II)-klorid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az arany(III)-klorid az arany klórral alkotott vegyülete, kloridja. Vörösesbarna színű, kristályos vegyület. Erősen higroszkópos. Oldható vízben, alkoholban és éterben. Dimer Au2Cl6 molekulákból épül fel. A bőrt irritálja, égető érzést okoz. Bíborvörös foltot okoz a bőrön, ez kolloid arany kiválásával magyarázható.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]A vizes oldata hidrolizál. Ha a hidrolízis során vizet vesz fel, egy halogenokomplex vegyületté alakul.
Ha sósavat adnak hozzá, sárga színű hidrogén-tetrakloro-aurát(III) képződik belőle. Ez a vegyület gyenge egybázisú savként viselkedik. A legfontosabb sója a kálium-tetrakloro-aurát(III) (K[AuCl4]).
Előállítása
[szerkesztés]Aranyfüst és klór reakciójával állítják elő 200 °C-on. Ennél magasabb hőmérsékleten nem állítható elő, mert a vegyület elbomlik.
Felhasználása
[szerkesztés]Pigmentként alkalmazzák a kerámia-és porcelángyártásban. Felhasználják még rubinüveg készítésére, illetve az árnyalatok kidomborítására a fényképészetben.
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.