Réti tücsökmadár

Réti tücsökmadár
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Tücsökmadárfélék (Locustellidae);
Nem:	Locustella;
Faj:	L. naevia;
Tudományos név
	Locustella naevia; (Boddaert, 1783)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Réti tücsökmadár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Réti tücsökmadár témájú médiaállományokat és Réti tücsökmadár témájú kategóriát.

A réti tücsökmadár (Locustella naevia) a madarak osztályába, ezen belül a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tücsökmadárfélék (Locustellidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Palearktikus elterjedésű faj, mely Európa nagy részén, illetve Ázsiában Nyugat-Mongóliáig fordul elő, kontinensünkön északi és nyugati irányba terjeszkedik.

Vonulása[szerkesztés]

Az európai madarak Nyugat-Afrikában, a Szaharától délre telelnek, míg a keleti fészkelők telelőterülete Északkelet-Afrikában, Indiában és Pakisztánban található.

Megjelenése[szerkesztés]

Az egyetlen foltos hátú tücsökmadár faj, amely mintázata alapján könnyen felismerhető. Felülről olív árnyalatú szürkésbarna alapon sötéten foltozott, alulról piszkos fehér színű. Lába rózsaszínes, csőre meglehetősen sötét. A nemek hasonlóak. Hangja különbözik a berki (L. fluviatilis) és nádi tücsökmadártól (L. luscinioides): pirregése magasabb hangú, egészen fémes hangzású.

Alfajai[szerkesztés]

Locustella naevia naevia - Európától a Krím-félszigetig található meg.
Locustella naevia obscurior - Kaukázusban él.
Locustella naevia straminea - Nyugat-Szibériától Nyugat-Kínáig honos.
Locustella naevia mongolica - Kazahsztán, Afganisztán, Mongólia területén fordul elő.

Életmódja[szerkesztés]

Eredetileg a bokros, fás mocsár-és lápréteket kedveli, de újabban megtelepedett hegy- és dombvidékek fenyvesiben és tölgyeseiben és mezőgazdasági területeken is. Kisebb gerinctelenekkel, rovarokkal, pókokkal és puhatestűekkel táplálkozik. Rejtett életmódja miatt nehéz észrevenni, amikor nem énekel.

Szaporodása[szerkesztés]

Fűcsomók, zsombékok között költ, a fészeképítésben mindkét szülő részt vesz. Fészekalja általában 5–6 tojásból áll. A mintegy 14 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz. A fiókák 10–12 napig maradnak a fészekben, majd néhány napig annak közelében egyesével rejtőzködnek, miközben a szülők tovább etetik őket.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon elég gyakori fészkelő (állományát 3000–5000 párra becsülik), bár a másik két tücsökmadár fajnál ritkább. Az utóbbi két évtizedben terjeszkedik: az 1970-es években a Dunántúlról volt csak ismert, azóta megtelepedett többek között az Ecsedi-láp, a Szatmári-síkság és Beregi-síkság, a Kiskunság, a Hortobágy és a Nyírség területén is.

Védettsége[szerkesztés]

A faj szerepel az IUCN Vörös Listáján; Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Források[szerkesztés]

Ujhelyi P. [szerk.]: Élővilág Enciklopédia. A Kárpát-medence állatai. Kossuth Kiadó, 2005
Ecsedi Z. [szerk.]: A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Balmazújváros-Szeged, 2004
Haraszthy László [szerk.]: Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó, 1998
Mullarney, K., Svesson, L., Zetterström, D. & Grant, P.J.: Bird Guide, The Most Complate *Field Guide To the Birds of Britten and Europe. HarperCollins, London, 1999.
Svensson, L.: Identification Guide to European Passerines. 1992 Stockholm
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 16.)
Az MME Monitoring Központjának adatlapja

További információk[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap