Fiat 126
| Fiat 126 Polski Fiat 126p | |
 | |
| Egy Fiat 126 személygépkocsi szemből | |
| Gyártási adatok | |
| Gyártó | Fiat FSM Fiat Auto Poland |
| Darabszám | 4 600 000+ |
| Gyártás helye |  Cassino és Termini Imerese, Olaszország Bielsko-Biała és Tychy, Lengyelország |
| Gyártás éve | 1972 – 1980 (Olaszország)[1] 1973 – 2000 (Lengyelország) |
| Modellvariánsok | Kétajtós szedán Háromajtós ferde hátú (126p Bis) |
| Kategória | Miniautó |
| Tervező | Sergio Sartorelli |
| A(z) modell műszaki adatai | |
| Méret és tömegadatok | |
| Hossz | 3054 mm |
| Szélesség | 1378 mm |
| Magasság | 1302 mm |
| Tömeg | 580 – 619 kg |
| Tengelytáv | 1840 mm[2] |
| Üzemanyag | Benzin |
| Teljesítmény | |
| Motor | 594 cm³-es, soros kéthengeres 652 cm³-es, soros kéthengeres 704 cm³-es, soros kéthengeres |
| Felépítés | Farmotoros, hátsókerék-meghajtású |
| Váltó | Négysebességes manuális |
| Hajtómű | Otto-motor |
| Előző | Fiat 500 |
| Következő | Fiat Cinquecento |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fiat 126 Polski Fiat 126p témájú médiaállományokat. | |
A Fiat 126 egy miniautó, amelyet 1972 októberében, a Torinói Autószalonon mutattak be,[1] mint a Fiat Nuova 500 utódja. A modellt 1972 és 1980 között gyártották. Magyarországon és a keleti blokk többi országában ismertebb volt a Lengyelországban gyártott változat, a Polski Fiat 126p, melyet 1973-tól egészen 2000-ig gyártottak. Olaszországban a 126-nak csak 1993-ban jelent meg a közvetlen utódja, amely a Cinquecento nevet kapta.
Története[szerkesztés]
A 126 több ponton is elődje, az 500 műszaki alapjaira épült, hiszen mindkét modell farmotoros és hátsókerék-meghajtású volt, ugyanakkora tengelytávval. Az új kocsi azonban modernizált és biztonságosabb karosszériát kapott, mely leginkább a Fiat 127 lekicsinyített változatára hasonlított.
1977-ben az 594 cm³-es motort 652 cm³-esre bővítették, a hengerfurat 73,5-ről 77 mm-esre növelésével.[3] A teljesítmény változatlanul 23 lóerő (17 kW) maradt, a nyomaték azonban 39-ről 43 Nm-re nőtt.[3] A lengyel változathoz egészen 1983-ig még kapható volt az 594 cm³-es motor.
Önálló lengyel fejlesztésként 1987-ben megjelent egy 126p Bis nevű változat, háromajtós ferde hátú karosszériával, és vízhűtéses, 704 cm³-es motorral, mely 26 lóerős (19 kW) csúcsteljesítményre volt képes.
Olaszországban a kocsit a Fiat cassinói és Termini Imerese-i gyáraiban készítették, egészen 1980-ig. Itt összesen 1 352 912 darab készült el. Lengyelországban a licencjogok megszerzése után az FSM kezdte el gyártani 1973-tól a Polski Fiat 126p modelleket. Az eredet változat gyártása a nagyobb és modernebb motorral rendelkező 126p Bis változat megjelenése után is folytatódott. 1984-ben az autó kisebb modellfrissítésen esett át, új műszerfalat és műanyag lökhárítókat kapott, ez a változat a 126p FL nevet viseli. 1994-ben ismét némileg megújult a jármű, több elemet is átvéve a Cinquecentótól (126p EL), majd később megjelent egy katalizátorral szerelt változat (126p ELX) is.
Az ötletes marketingkampány ellenére a 126 nem tudta megközelíteni a Fiat 500 népszerűségét. Olaszországban mindössze 1 353 912 darab készült belőle, míg Lengyelországban 3 318 674 darabot gyártottak a modellből. Ezekhez hozzáadódik még 2069 ausztriai darab, valamint ismeretlen számú Jugoszláviában, a Zastavánál készült változat is. Egy német cég, a POP egy rövid ideig árulta a 126p Bis kabrió változatát. Ennek két felszereltségi szintje létezett, a szerényebben felszerelt darab volt a POP 650, a gazdag felszereltségű pedig a POP 2000.
Polski Fiat 126p[szerkesztés]
Az autót 1973 és 2000 között Fiat licenc alapján Lengyelországban, Bielsko-Białában és Tychyben is gyártották. 1992-ig az FSM, majd utána a Fiat Auto Poland végezte az összeszerelést. A kocsi Polski Fiat márkanév alatt készült, és a 126p modellnevet kapta. Eleinte szinte teljesen egyforma volt a Fiat 126-tal, az emblémákon és feliratokon kívül mindössze néhány különbség volt a két modell között: a 126p hasmagassága valamivel nagyobb volt, másmilyen volt a hátsó hűtőrácsa és narancssárgák voltak az első irányjelzői, míg az olaszországi darabokra áttetsző burák kerültek.
Az 1980-as években a 126p folyamatosan kisebb-nagyobb átalakításokon esett át. Először is erősebb fékeket és új kerekeket kapott az olasz Fiattól, majd elakadásjelzőt is kapott a kocsi, hogy megfeleljen az új törvényi szabályozásoknak. 1985-től az akkori műanyag hátsó lökhárítókat gyárilag ellátták hátsó ködlámpákkal és tolatólámpákkal. 1987 környékén az addig alulméretezett dinamót lecserélték egy korszerű generátorra, továbbá elektronikus gyújtást kapott az autó. Gyárilag a 126p-t egy mindössze 35 amperórás akkumulátorral szerelték, mely a régi dinamóval együtt használva szinte sosem volt teljesen feltöltve, kivéve, ha valaki nagyon hosszú utakra ment az autóval, megállás nélkül. Sok tulajdonos a gyári akkumulátort lecserélte az 1,5 literes motorral szerelt Polski Fiat 125p-ben használt 45 amperórás darabra. Alacsony ára miatt a 126p nagyon népszerű jármű volt Lengyelországban, különösképpen az 1980-as évek során. Kis mérete miatt Maluch-nak kezdték becézni, mely lengyelül totyogó kisgyermeket jelent. A név olyan népszerű lett, hogy a gyártó hivatalos elnevezésként is elfogadta.
A 126p-t a volt keleti blokk több országába importálták, gyártási helye, Lengyelország mellett talán Magyarországon volt a legkelendőbb. A kocsi Európán kívülre is eljutott, 1989 és 1992 között Ausztráliában is árulták, FSM Niki néven. Ez idő tájt ez volt a kontinensország legolcsóbban megvásárolható autója.[4] A hagyományos karosszériaváltozat mellett Ausztráliában kabrióként is kínálták.
A 126p-ből több egyedi prototípus is készült Lengyelországban. Ezek közé tartozott a dobozos áruszállítóvá átalakított Bombel (buborék), egy hernyótalpas terepjáró, egy orrmotoros, elsőkerék-meghajtású darab, melynek hátulja hasonló volt a 126p Bis-éhez. Emellett a növekvő benzinárak miatt egy időben próbáltak kialakítani egy kis dízelmotorral szerelt változatot is. Amatőr járműépítők is gyakran választják alapanyagul a 126p-t, motorkerékpárok motorjait beléjük szerelve vagy elektromos meghajtásúvá alakítva őket.
A 126p története pontokba szedve[szerkesztés]
- 1972 – Megépül az FSM gyára Bielsko-Białában.
- 1973. június 6. – Elkészül az első Polski Fiat 126p, olasz alkatrészekből. A hivatalos ár 69 ezer lengyel złoty volt, a PKO Bank Polski lehetővé tette takarékbetétkönyvek nyitását kimondottan autóvásárlási célra.[5]
- 1973. július 22. – Hivatalosan is átadják az új gyártósort, melyről az év végéig 1500 autó gördül le.
- 1975 szeptember – Tychyben is elindul a gyártás.
- 1977 – A motor hengerűrtartalma 594-ről 652 cm³-re nő. A megújult erőforrás csúcsteljesítménye 24 lóerő (18 kW).
- 1979 – A gyártás csak Bielsko-Białában folytatódik.
- 1981 – Elkészül az egymilliomodik Polski Fiat 126p.
- 1984 december – Több változás történik a kocsi felépítésében és karosszériájában, megjelenik az FL változat.
- 1987 – Megkezdődik a vízhűtéses, 704 cm³-es motorral szerelt Fiat 126 Bis változat gyártása.
- 1993 május – Legyártják a hárommilliomodik 126p-t.
- 1994 szeptember – A karosszériára több a Fiat Cinquecentóéhoz hasonló elem kerül, ez a változat az EL nevet kapja.
- 1997 január – Megjelenik a katalizátoros ELX változat.
- 2000. szeptember 22. – 3 318 674 darab után befejeződik a gyártás. Az utolsó ezer darab a Happy End szériához tartozik, melyek közül 500 vörös, 500 pedig sárga fényezést kapott.
Politikai vonatkozások[szerkesztés]
A Polski Fiat 126p nemcsak azért nőtt a lengyelek szívéhez, mert hazai gyártású autó volt, hanem amiatt is, amit képviselt a kommunizmus idején (Lengyel Népköztársaság – 1989-ig). A Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR) teljes uralma alatt egy magáncélokra használt személyautó birtoklása luxusnak számított, mind az alacsony darabszám, mind az alacsony bevételek miatt. 1971-ben mindössze 556 ezer személyautót tartottak nyilván Lengyelországban.[6] A kommunizmust jellemző tervgazdaságban az autógyártás nem csupán gazdasági, hanem politikai kérdés is. Így volt ez Lengyelországban is, ahol a vezetőség eleinte nem tartotta jó ötletnek, hogy mindenki saját autóval rendelkezzen. Az első viszonylag olcsó lengyel személyautó a Syrena volt, ez azonban már akkor is idejétmúltnak számított, ráadásul kevés is készült belőle. Ezek mellett még a keleti blokk többi országának importált autói közül lehetett válogatni, nyugati autóhoz viszont szinte lehetetlen volt hozzájutni, mivel a lengyel złoty nem volt váltható a nyugati valutákkal.
1973-as bemutatásakor a Polski Fiat 126p volt az első valóban megfizethető, modern és népszerű autó, melyet egy átlagos család is megengedhetett magának. A lengyelek azután vásárolták meg a Fiat licencét, hogy Edward Gierek átvette a PZPR irányítását, és szeretett volna népszerűbbé válni, mint spártai körülményeket teremtő elődje, Władysław Gomułka. Bár a 126p nagyon kicsi volt, a legtöbb lengyel családnál ez töltötte be a családi autó szerepét, további megfizethető járművek híján. Nyáron gyakori látvány volt, ahogy három-négytagú családok Polski Fiatjukkal utaznak, csomagjaikat a tetőcsomagtartóra rögzítve. Néhányan kimondottan a 126p-hez tervezett apró, Niewiadów N126 nevű lakókocsit is húztak maguk után.[7] A 126p gyártása azonban nem haladt elég gyorsan, ezért csakúgy, mint Magyarországon, gyakran Lengyelországban is éveket kellett várni, mire egy család átvehette új autóját.[7]
Becenevek[szerkesztés]
Lengyelországban a hazai gyártású Polski Fiat 126p a Maluch becenevet kapta, mely totyogó kisgyermeket jelent.[8] Emellett gyakran emlegetik még mały Fiat, azaz kis Fiat néven, míg a márka másik modelljét, a 125p-t duży Fiat, azaz nagy Fiat néven.[9] Egyes régiókban a Kaszlak, azaz köhögő elnevezés is elterjedt, utalva a motor egyedi hangjára.[10]
Magyarországon szintén a Polski Fiat által gyártott variáns volt az elterjedt, erre utal a legnépszerűbb becenév, a kis Polski (kispolszki) is (itthon a nagy Polski becenevet szintén a 125p-re használták). Emellett emlegették még az autót kispolák, egérkamion és aszfaltpattanás, esetleg libakergető neveken is.
Németországban az olasz változatot vásárolhatták meg az emberek, így nem csoda, hogy olasz becenevet kapott az autó. A Bambino, azaz gyerek név szintén az autó kis méretére utalt.[11]
Jugoszláviában a peglica, azaz a vasalócska becenevet viselte a Fiat 126, vasalóra emlékeztető alakja miatt.
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Fiat 126 Key Dates Time Line - illustrating the life of the original Fiat 126 from 72', the Fiat 126 de ville and the Fiat 126 BIS. fiat126.co.uk. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
- ↑ 1973 Fiat 126 Technical specifications. carfolio.com. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
- ↑ a b Ferdinand Simoneit (Ed) (1977. november 23.). „Mehr Hubraum und Drehmoment fuer den Fiat 126”. Auto, Motor und Sport 24, 20. o.
- ↑ FSM Niki 650, too little, too late. Transeum. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
- ↑ Włodarz, Adam: Polski Fiat 126p - Przez książeczkę do Fiata (lengyel nyelven). Auto Swiat, 2006. december 18. [2012. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
- ↑ Zaremba, Marcin (2004). „Good bye, Gierek!” (lengyel nyelven). Polityka 45 (2477), 79. o. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
- ↑ a b Zakrzewski, Adam (2010). 72-83. o.
- ↑ Turnock, David. The East European economy in context: communism and transition. Taylor & Francis, 307. o. (1997). ISBN 978-0-415-08626-4. Hozzáférés ideje: 2016. május 15.
- ↑ Swan, Oscar E.. Intermediate Polish. Slavica Publishers, 71. o. (1986). ISBN 978-0-89357-165-8. Hozzáférés ideje: 2016. május 15.
- ↑ Czeszewski, Maciej. Słownik polszczyzny potocznej (lengyel nyelven). Wydawn. Naukowe PWN, 129. o. (2006). ISBN 978-83-01-14631-3. Hozzáférés ideje: 2016. május 15.
- ↑ Deiss, Richard. Silberling und Bügeleisen - 1000 Spitznamen in Transport und Verkehr und was dahinter steckt (német nyelven). Ausstattung/Bilder, 50. o. (2010). ISBN 978-3-8391-6269-9. Hozzáférés ideje: 2015. május 15.
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Fiat 126 témájú kategóriát.- Magyar rajongói klub
- Magyar Polski Fiat blog
