Polski Fiat 125p

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Polski Fiat 125p
Polski Fiat 125p.jpg
Gyártási adatok
Gyártó FSO
Gyártás helye Lengyelország Varsó, Lengyelország
Egyiptom Kairó, Egyiptom (Nasr)
Jugoszlávia Kragujevac, Jugoszlávia
Kolumbia Kolumbia
Thaiföld Thaiföld
Indonézia Indonézia
Gyártás éve 19671991
Modellvariánsok Négyajtós szedán
Ötajtós kombi
Kétajtós pick-up
Kategória Középkategóriás autó
A(z) modell műszaki adatai
Méret és tömegadatok
Hossz 4230 mm
Szélesség 1625 mm
Magasság 1440 mm
Tömeg 970 kg
Tengelytáv 2505 mm
Üzemanyag benzin
Teljesítmény
Motor 1294 cm³ OHV, soros négyhengeres
1481 cm³ OHV, soros négyhengeres
1600 cm³ Fiat DOHC, soros négyhengeres
1800 cm³ Fiat DOHC, soros négyhengeres
2000 cm³ Fiat DOHC, soros négyhengeres
Felépítés Orrmotoros, hátsókerék-meghajtású
Váltó Négysebességes manuális (1967–1988)
Ötsebességes manuális (1988–1991)

Előző Warszawa
Következő FSO Polonez
Kapcsolódó modellek
Fiat 1300/1500
Fiat 125
FSO Polonez
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Polski Fiat 125p témájú médiaállományokat.

A Polski Fiat 125p egy középkategóriás autó, melyet a Fabryka Samochodów Osobowych, rövidebb nevén az FSO gyártott 1967 és 1991 között, a Fiattal kötött licencszerződés eredményeképp. Az autó a Fiat 125 egyszerűsített változata volt és a Fiat 1300/1500 motorjait és egyéb műszaki megoldásait örökölte. Annak érdekében, hogy az Olaszországban és a Lengyel Népköztársaságban (majd később Lengyelországban) gyártott változat között könnyebben különbséget lehessen tenni, a Fiat és az FSO közösen létrehozta a Polski Fiat márkanevet, így a lengyel autó neve Polski Fiat 125p lett. A licencszerződés felbontása után a kocsi FSO 1300, FSO 1500 és FSO 125p néven készült.

Modelltörténet[szerkesztés]

Előzmények és kezdetek[szerkesztés]

Polski Fiat 125p-k a gyártósoron (1973 előtt)

Az 1960-as években a szocialista Lengyel Népköztársaságban a varsói FSO volt az egyetlen személyautókat gyártó vállalat. Itt mindössze az idejétmúlt Syrena és a Warszawa készült, utóbbi ugyan egy nagyobb autó volt, de műszaki megoldásai az 1940-es évekből származtak. Bár az ország és lakói nem voltak gazdagok, így is érződött, hogy szükség lenne egy új, saját gyártású modellre. Bár egy, a Warszawán alapuló új autó tervezése már megkezdődött az FSO-n belül, a kormány jobbnak látta inkább tárgyalásokba kezdeni az olasz Fiattal, mely szerette volna megerősíteni nemzetközi jelenlétét azáltal, hogy a keleti blokkban is gyártatja autóit.[1]

1965. december 22-én megszületett a megállapodás, melynek értelmében az FSO egy Fiat alapokon nyugvó középkategóriás autót gyárthat. A speciálisan a lengyel piac igényei szerint megtervezett autó az új Fiat 125 karosszériáját és fékrendszerét kapta, míg hajtáslánca és alváza a gyártásból kivont Fiat 1300/1500-tól származott. Az FSO-nak teljesen át kellett alakítania a gyárát, hogy fel legyen készülve a modern kocsi gyártására, ezért neves nyugati vállalatoktól rendelt a gyártáshoz szükséges világszínvonalú gépeket. A kezdeményezésből az FSO több mint száz belföldi beszállítója is kivette a részét, csakúgy, mint az olyan, a keleti blokkban található autógyárak, melyek szintén együttműködésben voltak a Fiattal, így például a Zastava vagy a frissen megalapult szovjet AvtoVAZ. A sorozatgyártásra való felkészülés csaknem két évet vett igénybe, az első alkatrésszállítmány 1967. november 28-án érkezett meg Olaszországból a próbagyártáshoz. Az év végéig 75 autó készült el.[1]

Az autók[szerkesztés]

A Polski Fiat 125p-ből két fő változat készült, az 1300 és az 1500 melyeket a motorjuk különböztetett meg egymástól. Az 1300-as verzióba egy 1295 cm³-es, 60 lóerős (45 kW), míg az 1500-asba egy 1481 cm³-es, 75 lóerős (51,5 kW) motor került. Előbbi tömeges sorozatgyártása 1968-ban, utóbbié 1969-ben kezdődött meg. Az 1300-as változat gyártása az 1980-as években befejeződött.

Ezek a változatok külsőre annyiban különböztek az olaszországi Fiat 125-től, hogy kerek fényszóróik voltak, szögletesek helyett, narancssárga volt az indexburájuk, egyszerűbb lökhárítók és hűtőrácsok kerültek rájuk, emellett helyenként a karosszéria formái is egyszerűbbek voltak. A Fiat 1300/1500 belsőterét és alvázát kapták. Kevésbé látványos, de fontos különbség volt még, hogy a "Nagypolski" üzemanyagtartálya biztonságosabb helyen, a hátsó tengely fölött horizontálisan helyezkedett el, míg a Fiat 125-é vertikálisan, az autó jobb hátulján. Emellett tárcsafékei is ritkábban szorultak cserére, köszönhetően a hatékony por- és sárvédelemnek. A 125p volt az első autó, melyet Magyarországon négy darab tárcsafékkel forgalmaztak.

1980-as "Nagypolski"

Az Olaszországban gyártott Fiat 125-től eltérően a Polski Fiat 125p rendelkezett kombi változattal is, 125p Kombi néven. Később egy pick-up kivitel is megjelent, már azután, hogy a Fiat 125 gyártása 1972-ben befejeződött Olaszországban. 1978-ban a kombi megnyerte az "Év kombija" díjat az Egyesült Királyságban.

Néhány autóba az eredeti olasz 1600 cm³-es (125p Monte Carlo) és 1800 cm³-es (125P Akropolis) motor került, ezeket főképp versenyzésre szánták. Néhány darab nyújtott karosszériás kabrió is készült, három üléssorral, melyeket a Varsót megtekinteni kívánó turisták vehettek igénybe.

1973-ban kissé megújult az autó kinézete, amikor a krómozott hűtőrács helyére fekete műanyag került. 1975-ben egy komolyabb modellfrissítés következett, amikor ismét megújult a hűtőrács (bár ugyanúgy fekete és műanyag maradt), az indexbura, hátulra nagyobb, vízszintes lámpák kerültek a korábbi vékony függőlegesek helyett, modernebb porvédősapkák kerültek a kerekekre, a lökhárítóra pedig a vertikális védőelemek helyett horizontális gumicsík került. A belsőtér is modernebbé vált a műszerfal és a kormánykerék megújulásával. Emellett mindkét motor teljesítménye 3,7 kW-tal megnőtt. 1983-tól a kocsi FSO 125p 1500/1300 készült, mivel megszűnt a Fiattal kötött szerződés. Az 1980-as években következett be az utolsó modellfrissítés, amikor a 125p megkapta az FSO Polonez hajtásláncát, 2000 cm³-es Fiat motorral. Ezen kívül a műszeregység is megváltozott, kerek számlapos órák kerültek a műszerfalra a hagyományos Fiat műszerek helyett.

A Polski Fiat 125p gyártása 1991. június 26-án fejeződött be, mivel az FSO-nak ekkorra sikerült teljesítenie a gyártás kezdetekor az akkori kormány által meghatározott eladási kötelezettségét. Összesen 1 445 689 darab készült az autóból, melynek formaterve ekkor már 24, míg az évek során csak kisebb változtatásokon átesett műszaki felépítése 30 éves volt.

Az utód[szerkesztés]

1978-ban került bemutatásra a szintén a Fiat 125 és a Fiat 1300/1500 alapjaira épülő, de eltérő karosszériájú FSO Polonez, melyet kisebb-nagyobb újításokkal egészen 2002-ig gyártottak. Bár a két autó gyártása sokáig párhuzamosan folyt, szinte teljesen egyforma technikai felépítésük miatt mégis a Polonezt tartják a 125p utódjának.

A 125p a külföldi piacokon[szerkesztés]

Jobbkormányos FSO 125p (1987)

Az Egyesült Királyságban és Írországban, ahol 1975-től vált elérhetővé a jobbkormányos változat, egy ideig a 125p volt a legolcsóbb autó - 1991-ben például csak egy kicsit került többe 3000 fontnál újonnan. Az autó ismert volt 1960-as évekbeli dizájnjáról, időtálló és kényelmes műbőr üléseiről és tágas belsőteréről. Műszakilag a 125p egyszerű, de megbízható volt, karosszériája azonban rossz minőségű acélból készült, az alacsony gyártási költségekre való törekedés miatt, így könnyedén rozsdásodott.

Emellett a kocsi teljesítménye elmaradt az eredeti Fiat 125-étől, csakúgy, mint a vezethetősége, stabilitása. Felfüggesztése nagyon kemény volt, mivel hátulra laprugók kerültek. Még alacsony ára sem volt képes ellensúlyozni a hajtáslánc korszerűtlenségét.

Amikor a 125p gyenge eladási adatokkal kivonult a brit piacról, a Lada Riva volt az egyetlen kelet-európai riválisa, hiszen addigra a Škoda befejezte farmotoros modelljeinek árusítását az Egyesült Királyságban, ahogy a Zastavák és a Wartburgok is eltűntek a piacról.

Becenevek[szerkesztés]

Lengyelországban a sokan "Kredens" (szekrény) vagy "Kant" (él) becenévvel illetik a 125p-t, míg a fiatalok többsége "Bandytának", "Bandziornak" (bandita) hívja. A leggyakoribb becenév azonban a "Duży Fiat" (nagy Fiat) a Polski Fiat 126p miatt, amit méretéből kifolyólag "Maluchnak" vagy "Maly Fiatnak" (pici, kis Fiat) becéznek. Magyarországon a három leggyakoribb becenév a "Nagypolski", a "Nagypolák" és a "Nagypók", míg a 126p-t "Kispolski", "Kispolák" vagy "Kispók" néven emlegetik hazánkban. Az egykori Jugoszlávia területén a 125p-t "Pezejacnak" becézik, míg Csehországban és Szlovákiában egyszerűen "Polákként" emlegetik. Finnországban a 125p pick-up változatának hivatalos neve FSO Polle volt, mely lovat jelent.

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Polskie Fiaty 125p 67-72. Ocalić od zapomnienia. (Hozzáférés: 2013. július 12.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Polski Fiat 125p témájú médiaállományokat.