Petovicum flórajárás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Petovicum a Nyugat-Dunántúlt felölelő Praenoricum flóravidék déli flórajárása. A Magyar Középhegység növényzetében itt a legerősebb a mediterrán hatás.

Földrajzi helyzete[szerkesztés]

Magyarországi része a Zalai-dombság nyugati része (Göcsej és Hetés), de szlovén, illetve horvát területen messze túlnyúlik az országhatáron. Északi szomszédja a Praenoricum flóravidék Őrségi flórajárása, keleti a Praeillyricum flóravidék zalai flórajárása.

Földtani felépítése[szerkesztés]

Felszínének nagy részét a késő pannóniai időszakban lerakódott, folyóvízi üledékek borítják: jellemzően kavics és homokos kavics finomabb szemű, agyagos-kőzetlisztes lencsékkel–rétegekkel.

Jellemző növénytársulások és fajok[szerkesztés]

Amint ez helyzetéből következik, növényzete a Dél- és Nyugat-Dunántúl (Praeillyricum és Praenoricum) közötti, átmeneti jellegű.

A völgyekben[szerkesztés]

A völgyekben ciklámenes, osztrák zergevirágos bükkösök (Cyclamini-Fagetum) és gyertyános-tölgyesek (Cyclamini-Carpinetum) utalnak a balkáni hatásra. Jellemző, szubmediterrán fajok:

A vízparti rétek védett növénye a kockás kotuliliom.

A vízrajzi viszonyoktól függően gyakoriak még az alábbi társulások:

A dombhátakon[szerkesztés]

A nyugat-dunántúli jelleg egyértelmű jelei a kilúgozott talajú kavicstetőkön növő erdeifenyvesek. Ezek aljnövényzetében jellemző a savanyú talajokat kedvelő közönséges csarab (Calluna vulgaris).

Göcsej legjellemzőbb erdőtársulása a lombelegyes erdeifenyves (Aulacomnio-Pinetum), amit a fenyő-nyír kor emlékeinek tekintenek. Kísérő növényei többnyire jellegzetesen mészkerülő fajok:


Források[szerkesztés]