Puhafaligetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Puhafaliget szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
fehér fűz (Salix alba)
törékeny fűz (Salix fragilis)
fehér nyár (Populus alba)
fekete nyár (Populus nigra)

A puhafaligetek (Salicion albae) Soó, 1930 em. T. Müller & Görs a folyóparti füzesek (Salicetea purpureae Moor 1958) növénytársulástani osztályának egyik, Magyarországon is gyakori társuláscsoportja három növénytársulással:

  • fehérnyárliget (Senecioni sarracenici-Populetum albae) Kevey in Borhidi & Kevey, 1996;
  • feketenyárliget (Carduo crispi-Populetum nigrae) Kevey in Borhidi & Kevey, 1996 és
  • fűzliget (Leucojo aestivi-Salicetum albae) Kevey in Borhidi & Kevey, 1996.

A csoportot korábban fűz-nyár ligeterdő (Saliceto-Populetum) néven egyetlen növénytársulásnak tekintették.

Fajösszetételük[szerkesztés]

A puhafaligetek laza erdők. Koronaszintjük magas (30 m-ig), és mivel benne különböző fák váltogatják egymást, a felszíne gyakran erősen hullámos. Többnyire meglehetősen magas második koronaszintjük is kifejlődik. Cserjeszintjük változóan fejlett. Fontos szerepet játszanak bennük a folyondárok.

Uralkodó fajai:

Fontos elemeik a koronába kúszó liánok:

A gyepszintre jellemző magas növények:

továbbá több, általában a nádasokban növő, amfibikus növény:

a magassásosok növényei közül különféle sások (Carex sp.):

A kiszáradó területeken tömegesen elszaporodik:

Előfordulásuk[szerkesztés]

Magyarország valamennyi sík- és dombvidéki folyója mentén elterjedtek.

Ezek az azonális, higrofil szálerdők a folyók és folyamok partvidékén második övezetként, a bokorfüzesek mögött alakulnak ki. A nyárligeteket régebben a keményfaligetek helyén kialakult, másodlagos előerdőnek tekintették, de ez csak a magas ártéren növő állományaikra lehet igaz. Az alacsony ártereken a nyárligetek a szubmediterrán klíma hatását jelzik.

A puhafaligetek az alacsony ártér mélyebb részein, a fiatal öntéstalajon élnek, ezért lábuk nem ritkán 3–4 hónapig is vízben áll. Talajukban csak nyers humusz keletkezik, és ezt a nagyobb árvizek könnyen magukkal ragadhatják. Mivel azonban a kisebb árhullámok felhalmozzák az ártéren a hordalékot, a talajban akár több, eltemetett nyershumusz szint is kialakulhat, rétegzett öntéstalajt hozva létre.

Források[szerkesztés]