Éles sás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Éles sás
Tóparton
Tóparton
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Palkafélék (Cyperaceae)
Nemzetség: Sás (Carex)
Faj: Éles sás (C. acuta)
Tudományos név
Carex acuta
L., 1753
Szinonimák
  • Carex montana L. (1753)
  • Carex gracilis Curtis (1782)
  • Carex mucronata All. (1785)
  • Carex disperma Dewey (1824)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Éles sás témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Éles sás témájú médiaállományokat és Éles sás témájú kategóriát.

Virágzata

Az éles sás (Carex acuta) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába sorolt perjevirágúak (Poales) rendjében a palkafélék (Cyperaceae) családjának egyik faja.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Eurázsiai faj; a Nagyalföldön és a Magyar középhegységben tömeges, a Dunántúlon szórványos. A Mátrában megtalálhatóak állományai.[1][2]

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Erőteljes, végig érdes és leveles szára 40–100 cm magas.

Hosszú tarackot növeszt.

Tőlevelei levélhüvelyből és lemezből állnak; szélük nem foszlik. Hosszú, fűzöld levelei 5–8 mm szélesek, a szélükön finom, felfelé álló fogacskákkal; idősebb korukban lehajlanak. A legalsó, murvásodó levél erőteljesen túlnövi a virágzatot. Virágzata 2–4 porzós és alattuk 2–5 karcsú, termős füzérkéből áll. A termős füzérkék több cm hosszúak, nyelesek, idősebb korukban bókolók. A tömlőnél többnyire hosszabb, hegyes pelyvák sötét vörösbarnák, olykor majdnem feketék, hátukon zöld középcsíkkal. A tömlő 2–3 mm hosszú, kerekded vagy tojásdad, minden oldalán 4-5 finom érrel, a csúcsán egészen rövid csőrrel. A termő kétbibés. A termés ovális, lapított.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Sűrűn gyepes, évelő növény, a partszéli, legfeljebb 80 cm vízzel borított élőhelyekre jellemző éles sásos (Caricetum gracilis) növénytársulás karakterfaja. Kövér, humuszos öntés- és tőzegtalajon, a feltöltés korábbi stádiumainak maradványaként megtalálható ligeterdőkben és mocsárréteken is. A tápanyagokat 30–50 cm mélyről, az iszapból veszi fel. A lápréteken és árokszéleken kialakuló magassásos társulásainknak is az egyik leggyakoribb faja.

Zsombéklyai alatt sástőzeg (radicellatőzeg) képződik.

Május–július között virágzik.

Felhasználása[szerkesztés]

A szárított sástőzeget régebben eltüzelték.

Élénkzöld levelei és vörösbarna virágzata miatt kertekbe is ültetik, főleg tavacskák szélére.

Források[szerkesztés]