Erdei iszalag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Erdei iszalag
Clematis vitalba02.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport
:
Anemoneae
Nemzetség: Iszalag (Clematis)
Alnemzetség: Clematis subg. Clematis
Alfajcsoport: Clematis subsect. Clematis
Fajsor: Clematis ser. Clematis
Faj: C. vitalba
Tudományos név
Clematis vitalba
L. (1753)
Szinonimák
Szinonimák
*Anemone vitalba (L.) K.Krause
  • Clematis bannatica Schur
  • Clematis bellojocensis Gand.
  • Clematis crenata Jord.
  • Clematis dumosa Salisb.
  • Clematis dumosa Gand.
  • Clematis odontophylla Gand.
  • Clematis pilosa Dulac
  • Clematis scandens Borkh.
  • Clematis sepium Lam.
  • Clematis taurica Besser ex Nyman
  • Clematis transiens Gand.
  • Clematis vitalba var. angustiloba Schur
  • Clematis vitalba var. angustisecta Gremli
  • Clematis vitalba var. bannatica Wierzb. ex Rchb.
  • Clematis vitalba var. cordata Schur
  • Clematis vitalba var. integra DC.
  • Clematis vitalba var. simplicifolia Godet
  • Clematis vitalba var. syriaca Boiss.
  • Clematis vitalba var. timbali Drabble
  • Clematitis vitalba (L.) Moench
  • Viorna clematitis Garsault

a Clematis vitalba var. grata szinonimája:

  • Clematis grata Maxim.

a Clematis vitalba var. angustiloba szinonimái:

Heterotypic
  • Clematis vitalba var. angustisecta Gremli, Neu. Beitr. Fl. Schweiz. 4:1. 1887.
  • Clematis vitalba var. timbali Drabble, J. Bot. 70:84. 1932.

a Clematis vitalba var. vitalba szinonimái:

Homotypic
  • Anemone vitalba (L.) E.H.L.Krause, Deutschl. Fl. (Sturm), ed. 2 5: 303. 1901.
  • Clematis vitalba subsp. normalis Kuntze Verh. Bot. Ver. Brand. 26: 101. 1885.
  • Clematis vitalba α typica Beck, Fl. Nied. Osterr. 1:411. 1890.
  • Clematitis vitalba (L.) Moench, Meth. : 296. 1794.
Heterotypic
  • Clematis bellojocensis Gand., Fl. Lyonn. 39. 1875.
  • Clematis crenata Jord., Annot. Fl. Fr. Allem. (Billot) 12. 1855.
  • Clematis dumosa Gand., Fl. Lyonn. 39. 1875.
  • Clematis dumosa Salisb., Prodr. Stirp. 371. 1796, nom. illeg. non Gand. (1875).
  • Clematis odontophylla Gand., Fl. Lyonn. 38. 1875.
  • Clematis pilosa Dulac, Fl. Haut.-Pyren. 211. 1867., nom. illeg.
  • Clematis scandens Borkh., Handb. Forstbot. 2:1199. 1803.
  • Clematis sepium Lam., Fl. Franc. 3:306. 1778, nom. illeg.
  • Clematis taurica Bess. ex Nyman, Consp. Fl. Europ. 1. 1878.
  • Clematis transians Gand., Fl. Lyonn. 39. 1875.
  • Clematis vitalba β radicans Liavere, Osterr. Bot. Zeitsch. 21:118. 1871.
  • Clematis vitalba γ dentata Grec., Consp. Fl. Rom. 22. 1898.
  • Clematis vitalba γ prostrata Liavere, Osterr. Bot. Zeitsch. 21:118. 1871.
  • Clematis vitalba f. crenata (Jord.) O.Bolòs & Vigo, Collect. Bot. (Barcelona) 11: 39. 1979, without basionym date.
  • Clematis vitalba f. integrata (DC.) Pamp., Fl. Repub. San. Marino 116. 1930.
  • Clematis vitalba f. simplicifolia (Godet) Hegi, Ill. Fl. Mitt.-Europ. 3:512. 1909.
  • Clematis vitalba f. taurica (Bess. ex Nyman) Nyar., Fl. Reip. Pop. Roman. 2:538. 1953.
  • Clematis vitalba subsp. taurica (Bess. ex Nyman) Kuntze, Verh. Bot. Ver. Brand. 26:100. 1885.
  • Clematis vitalba var. bannatica Wierzb. ex Reichb., Ic. Fl. Germ. et Helvet. 19. 1840.
  • Clematis vitalba var. chrysostemon Farvat ex Hegi, Ill. Fl. Mitt.-Europ. 3:512. 1909-12.
  • Clematis vitalba var. cordata Schur, Enum. Pl. Transsilv. 1. 1866.
  • Clematis vitalba var. crenata (Jord.) Rouy & Fouc., Fl. France 1:5. 1893.
  • Clematis vitalba var. integrata DC., Syst. 1:139. 1818.
  • Clematis vitalba var. simplicifolia Godet, Fl. Jura 1. 1869.
  • Clematis vitalba var. taurica (Bess. ex Nyman) Beck, Fl. Nied.-Osterr. 1:411. 1890.
  • Clematis vitalba var. vestita Fritsch, Verh. K. K. Zool.-Bot. Ges. Wien 44:99. 1894.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Erdei iszalag témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei iszalag témájú médiaállományokat és Erdei iszalag témájú kategóriát.

Magjai

Az erdei iszalag (Clematis vitalba) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj; a néhány közép-európai folyondár egyike.

A Clematis nemzetség típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Közép-Európától, délen Olaszországig, illetve a Balkánon keresztül Anatóliáig honos.

Változatai[szerkesztés]

  • Clematis vitalba var. grata (Maxim.) Finet & Gagnep.
  • Clematis vitalba var. angustiloba Schur, Enum. Pl. Transsilv. 1. 1866.
  • Clematis vitalba var. vitalba

Megjelenése[szerkesztés]

Terméscsoportok

10 méternél magasabbra is felkapaszkodó, elfásodott szárú, évelő, lombhullató kúszónövény. Csavarodó szárán kívül kacsszerűen behajló levélnyelével is kapaszkodik. Ágai szögletesek vagy barázdáltak, a fák törzsén és koronájában nagy felületeket elborítanak. Az idős ágak karvastagságúak, kérgük szürke, szabálytalanul lehámló.

Az átellenesen álló levelek páratlanul szárnyaltak, többnyire öttagúak; a levélkék tojásdad lándzsásak, durván fűrészesek vagy ép szélűek, 3–10 centiméter hosszúak és 4–6 centiméter szélesek. A teljes lepellevél molyhosan szőrös.

A krémszínű, 2–3 centiméter széles, gyengén illatos, sokporzójú virágok a levelek hónaljában, gazdag bogernyőkben nyílnak. Egy-egy virágnak rendszerint 4–5 sziromlevele van.

Fehér, gyapjúgomolyagszerűen szőrös terméscsoportjairól fehérvénicnek is nevezik. Mindegyik termés piheszerű bibeszáron nő.

Életmódja[szerkesztés]

Melegkedvelő, ezért a Kárpát-medencében csak szórványosan fordul elő. Hosszú életű. A nyirkos erdőket, erdőszéleket, ligeteket, cserjéseket és sövényeket, a meszes talajt kedveli. Fényigényes. A síkságoktól 1500 méter magasságig nő.

Júniusjúliusban virágzik (egyes években augusztusig is). Termései télen az indákon maradnak.

Hatóanyagai[szerkesztés]

Kevés triterpén-szaponint tartalmaz; a friss növény protoanemonint is.

Felhasználása[szerkesztés]

A friss növény a bőrt irritálja, súlyosabb esetben gyulladást, hólyagosodást válthat ki, elfogyasztva a vesét és a bélrendszert izgatja. A homeopátiában a zöld részeket igen ritkán, például felületes lábszárfekély „gyógyítására” használják fel.

Hibridjei[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.  
  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 9636841241  
  • Martin Walters: Vadvirágok. Fürkész Könyvek. Trivium Kiadó, Budapest, 2005. ISSN 0237 4935 ISBN 963-9367-66-4
  • Linnaeus, C. (1753) Species Plantarum, Tomus I: 544.
  • Clematis vitalba in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service.
  • http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2726964