Paradoxurus
A Paradoxurus vagy a valódi pálmasodrók az emlősök (Mammalia) osztályába, a ragadozók (Carnivora) rendjébe, a macskaalkatúak (Feliformia) alrendjébe és a cibetmacskafélék (Viverridae) családjába tartozó pálmasodróformák (Paradoxurinae) alcsaládjába tartozó nem.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Közönséges pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus)
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Paradoxurus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Paradoxurus témájú kategóriát. |
Jellemzőik[szerkesztés]
A Paradoxurus-fajoknak széles fejük és keskeny pofájuk van nagy orral, amely középen mélyen barázdált. Nagy füleik hegye lekerekített, belső széleik és tasakjaik jól fejlettek. Fejük és testük együtt 43-71 centiméter, a farok majdnem vagy néha egészen ennyire hosszú, és körülbelül hatszor hosszabb a hátsó lábnál.[1] Tömegük 1,5 és 4,5 kilogramm között változik. A közönséges pálmasodró (P. hermaphroditus) szőrzete szürke és feketével mintázott, a többi faj egységes sárgás vagy barnás színezetű.
Élőhelyük, életmódjuk[szerkesztés]
A Paradoxurus-fajok élőhelyei az erdők, leginkább a trópusi esőerdők. Tisztán éjszakai életmódúak, és általában a fákon tartózkodnak. A napot ágakon és üreges törzsekben alusszák végig. A párzási időszak kivételével magányosan élnek. Mindenevők, kis gerincesekkel, rovarokkal, gyümölcsökkel és magvakkal táplálkoznak. A szaporodásuk kevésbé ismert. Körülbelül 60 napos vemhesség után a nőstény két-öt kölyköt hoz a világra, amelyek körülbelül egy év múlva válnak ivaréretté.
Viszonyuk az emberrel[szerkesztés]
A Paradoxurus-fajok bizonyos mértékben kultúrakövetők, gyakran keresik az emberek közelségét, és megtelepednek az épületekben. A közönséges pálmasodró a Kopi Luwak kávé eredetében betöltött szerepéről is ismert, és számos szigeten való elterjedése valószínűleg az emberi betelepítésnek köszönhető. A ceyloni pálmasodró ehhez a fajhoz hasonlóan bizalmas, a Jerdon-pálmasodróról viszont azt mondják, hogy nagyon félénk és kerüli az ember közelségét. Sok délkelet-ázsiai erdőlakóhoz hasonlóan a Paradoxurus-fajokra is az erdők kiirtása a fő fenyegetés. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) három fajukat nem fenyegetettként sorol be.[2][3][4]
Rendszertanuk[szerkesztés]
A nemet Frédéric Cuvier nevezte el és írta le először 1822-ben;[5] jelenleg az alábbi 5 fajt sorolják ide:[6][7]
- közönséges pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus)
- Jerdon-pálmasodró (Paradoxurus jerdoni) vagy barna pálmasodró
- szumátrai pálmasodró (Paradoxurus musangus)
- fülöp-szigeteki pálmasodró (Paradoxurus philippinensis)
- ceyloni pálmasodró (Paradoxurus zeylonensis) vagy arany pálmasodró
2009-ben javasolták, hogy a nem a P. aureus, a P. montanus és a P. stenocephalus fajokat is tartalmazza, amelyek Srí Lankán endemikusak.[8] Egy későbbi tanulmány azonban nagyon alacsony genetikai diverzitást és földrajzi szerkezet hiányát találta a ceyloni pálmasodróban, és nem támogatta a javasolt szétválasztást. A morfológiai adatok összehasonlítása alapján a "P. hermaphroditus" három nagy kládra oszlik, amelyeket külön fajokként kell elismerni: az egyik az indiai szubkontinensen és Délkelet-Ázsiában (P. hermaphroditus sensu stricto), a második Szumátrán, Jáván és más kis szigeteken (szumátrai pálmasodró, P. musangus), a harmadik a Fülöp- és a Mentawai-szigeteken (fülöp-szigeteki pálmasodró, P. philippinensis) található,[7] noha a genetikai adatok nem támogatják a faji szintű elkülönítést.[2] Ez utóbbi két fajt két alfajra osztják, a közönséges pálmasodrónak kettő vagy három alfajt határoztak meg.[7]
Képek[szerkesztés]
-
Kitömött közönséges pálmasodró (P.hermaphroditus) -
A közönséges pálmasodró koponyájának ábrázolása -
Ceyloni pálmasodró (P.zeylonensis) -
Részlegesen világos színű közönséges pálmasodró -
Jerdon-pálmasodró (P. jerdoni) -
Fülöp-szigeteki pálmasodró (P. philippinensis) -
Szumátrai pálmasodró (P. musangus)
.jpg)
.jpg)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Paradoxurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Musangs című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999, ISBN 0801857899
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Pocock, R. I. (1939). "Paradoxurus". The Fauna of British India, including Ceylon and Burma. Vol. 1. Mammalia. London: Taylor and Francis. pp. 379–415.
- ↑ a b https://www.iucnredlist.org/species/41693/45217835
- ↑ https://www.iucnredlist.org/species/16104/45201757
- ↑ https://www.iucnredlist.org/species/41694/45218119
- ↑ Cuvier, F. (1822). "Du genre Paradoxure et de deux espèces nouvelles qui s'y rapportent". Mémoires du Muséum d'Histoire Naturelle Paris. 9: 41–48.
- ↑ Wozencraft, W. C. (2005). "Genus Paradoxurus". In Wilson, D. E.; Reeder, D. M. (eds.). Mammal Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed.). Johns Hopkins University Press. pp. 550–551. ISBN 978-0-8018-8221-0. OCLC 62265494.
- ↑ a b c Veron, G.; Patou, M.-L.; Tóth, M.; Goonatilake, M.; Jennings, A. P. (2015). "How many species of Paradoxurus civets are there? New insights from India and Sri Lanka". Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research. 53 (2): 161–174. doi: 10.1111/jzs.12085
- ↑ Groves, C. P.; Rajapaksha, C.; Mamemandra-Arachchi, K. (2009). "The taxonomy of the endemic golden palm civet of Sri Lanka" Archiválva 2017. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (PDF). Zoological Journal of the Linnean Society. 155: 238–251. doi: 10.1111/j.1096-3642.2008.00451.x.
