Oviraptor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Oviraptor
Evolúciós időszak: késő kréta, 75 Ma
Az Oviraptor philoceratops  rekonstrukciója
Az Oviraptor philoceratops rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Család: Oviraptoridae
Nem: Oviraptor
Osborn, 1924
Fajok
  • O. philoceratops Osborn, 1924 (típus)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Oviraptor témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Oviraptor témájú kategóriát.

Az Oviraptor (jelentése 'tojásrabló', a latin ovum 'tojás' és raptor 'rabló', 'fosztogató' szavak összetételéből) az oviraptorida dinoszauruszok egy kis termetű mongóliai neme, melyet a legendás őslénykutató Roy Chapman Andrews fedezett fel, és amelynek első leírását Henry Fairfield Osborn készítette el 1924-ben. A nem neve arra utal, hogy az első fosszilis példányát egy halom felett találták meg, melyről azt gondolták, hogy Protoceratops tojásokból áll, a faj (philoceratops) nevének jelentése 'ceratopsiakedvelő', szintén ehhez a lelethez kapcsolódik. Osborn az 1924-es cikkében elmagyarázta, hogy a név az Oviraptor koponya fészekhez való közelségére utal (a tojásoktól csak 10 centiméternyi homok választotta el). Azonban Osborn azt is kijelentette, hogy az Oviraptor neve „teljesen félrevezethet a táplálkozási szokásait illetően, és meghamisíthatja a karakterét”.[1] Az 1990-es években a Citipatihoz hasonló fészkelő oviraptoridák felfedezése bebizonyította, hogy Osbornnak igaza volt a névvel kapcsolatos figyelmeztetését illetően. Ezek a leletek megmutatták, hogy a kérdéses tojások valószínűleg magához az Oviraptorhoz tartoztak, és hogy a példány valójában éppen kikelteni próbálta azokat.

Az Oviraptor a késő kréta korban, a campaniai korszakban élt, mintegy 75 millió évvel ezelőtt; csak egyetlen jelentős példánya ismert (a kapcsolódó tojásokkal együtt) a mongóliai Djadokhta-formációból, de Kína belső-mongóliai területének északkeleti részén, a Bayan Mandahu nevű régióban találtak egy lehetséges második példányt is (szintén tojásokkal együtt).[2]

Anatómia[szerkesztés]

Az Oviraptor philoceratops AMNH 6517 jelzésű típuspéldányának koponyája

Az Oviraptor philoceratops egyetlen, hiányos csontváza (az AMNH 6517 jelzésű lelet) mellett egy körülbelül tizenöt tojást tartalmazó fészket (AMNH 6508) is ehhez a fajhoz kapcsoltak.

A maga idejében az Oviraptor volt az egyik leginkább madárszerű röpképtelen dinoszaurusz. A mellkasa több, kimondottan a madarakhoz kapcsolódó jellemzővel rendelkezett, mint például a bordákon levő nyúlványok, melyek merevebbé tették a mellkast. Az Oviraptor egyik rokona, a Nomingia farka végén a csigolyák összenövésével keletkezett csontos képződményt (pygostylét) viselt, ami később a madarak farktollainak megtartását segítette. A jóval kezdetlegesebb oviraptoridáktól, például a Caudipteryxtől és a Protarchaeopteryxtől származó bőrlenyomatok világosan megmutatták a testet borító kiterjedt tollazatot, a tollas szárnyakat és a tollas faroklegyezőt. A faroklegyező jelenlétét jelzi a Nomingia esetében felfedezett pygostyle is, arra utalva, hogy ez a jellegzetesség elterjedt az oviraptorosauridák között. Emellett a költő helyzetben talált Citipati példányok is a tojásokat fedő tollas szárnyakra engednek következtetni.[3] E nemek és az Oviraptor közeli anatómiai hasonlóságából adódóan igen valószínű, hogy az Oviraptor is tollas volt.

Az Oviraptort hagyományosan a kazuáréhoz hasonló, egyedi fejdísszel ábrázolják. Egy több oviraptoridáról készített tanulmány azonban kimutatta, hogy e jól ismert magas fejdíszű faj valójában az Oviraptor egyik rokonához, a Citipatihoz tartozott.[4] Valószínű, hogy az Oviraptornak is volt fejdísze, de ennek pontos mérete és alakja ismeretlen, ugyanis az egyetlen példány koponyája nem maradt épen.

Osztályozás[szerkesztés]

Az Oviraptor philoceratops profilja

Az Oviraptort fogatlan csőre miatt Osborn eredetileg az ornithomimidákhoz kapcsolta. Osborn hasonlóságokat talált a jelenleg is az Oviraptor közeli rokonának tekintett Chirostenotesszel is.[1] 1976-ban Rinchen Barsbold Oviraptoridae néven létrehozott egy új családot az Oviraptor számára, melynek ez a nem a típusnemévé vált.[5]

Bár az Oviraptor eredeti példánya rossz állapotban őrződött meg, főként a koponyája tört össze, az 1970-es és 1980-as években új és teljesebb oviraptorida példányokat kapcsoltak ehhez a nemhez. 1976-ban Barsbold hat további egyedet sorolt ide (köztük az IGM 100/20 és 100/21 jelzésű leleteket),[5] később azonban ezek átkerültek az új Conchoraptor nembe.[6] Talán a leghíresebb példány a nagy méretű IGN 100/42, melyhez egy jó állapotú, teljes koponya tartozik. Miután ezt a fosszíliát Barsbold 1981-ben az Oviraptor nemhez kapcsolta,[7] ez kezdte képviselni a nemet a népszerűsítő leírásokban és az oviraptoridákról szóló tudományos vizsgálatokban.[8] Azonban a magas, kazuárszerű fejdísszel rendelkező példányt a fészkelő oviraptoridákat leíró tudósok újra megvizsgálták, és megállapították, hogy ezek az egyedek jobban hasonlítanak egymása, mint az Oviraptor eredeti példányára. Emiatt az IGN 100/42 jelzésű leletet eltávolították az Oviraptor nemből, és átmenetileg a Citipati fajaként sorolták be.[4]

Ősbiológia[szerkesztés]

Az Oviraptor philoceratops fészke (AMNH FR 6508)

Ahogy arra a neve is utal, az Oviraptorról a Protoceratopsénak tulajdonított fosszilizálódott fészekhez való közelsége (az AMNH FR 6508 jelzésű lelet) alapján eredetileg azt feltételezték, hogy tojásokkal táplálkozott.[1] A zúzó állcsont ötletét elsőként H. F. Osborn vetette fel, aki azt hitte, hogy az első koponya fogatlan csőre a szájpadról lelógó csontokkal együtt egy „tojáslyukasztó” eszköz volt. 1977-ben Barsbold kijelentette, hogy a csőr elég erős volt ahhoz, hogy feltörje az Oviraptorral egy geológiai formációban talált kagylók és más puhatestűek héját. Ezek a csontok, melyek a felső állcsont fő eleméhez, azaz a maxillához tartoznak, középre irányulva egy villát alkotnak. A csontos szájpad többi része, más dinoszauruszokétól eltérően kiterjed lefelé az állkapocs irányába, és benyomódik a fogatlan állkapocs két fele közötti üregbe. Barsbold és Osborn feltevése szerint a felső és az alsó állcsontok élét, továbbá valószínűleg a szájpadot is csőr (rhamphotheca) borította.

A rokonságba tartozó fészkelő Citipati példányok felfedezése a hasonló típusú tojásokkal megtalált eredeti Oviraptorral együtt megmutatták, hogy a tojások valójában nem a Protoceratopshoz, hanem az Oviraptorhoz tartoztak, és hogy a típuspéldány nem megenni, hanem inkább kikelteni próbálta azokat. Ez a felfedezés azonban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a tojások részét képezték az Oviraptor étrendjének; az állat pontos táplálkozási stratégiája továbbra is ismeretlen. Az egyetlen Oviraptor philoceratops csontváz a gyomra táján egy gyík maradványaival együtt őrződött meg, ami azt jelzi, hogy a faj legalábbis részben húsevő volt.[9]

Popkulturális hatás[szerkesztés]

Szokatlan, madárszerű megjelenésének és tojástolvaj hírének köszönhetően az Oviraptor a dinoszauruszokat népszerűsítő fiktív művek fontos szereplőjévé vált. Azonban az Oviraptor szinte valamennyi népszerűsítő ábrázolása valójában a magas fejdíszű oviraptorida, a Citipati rekonstrukciója, nem a jelenleg Oviraptorként ismert példányé.

Az Oviraptor gyakran feltűnik a dinoszauruszokról szóló filmekben. Például látható a Disney által készített Dínó (Dinosaur, 2000) című animációs filmben, amiben ellopja egy Iguanodon tojását, valamint a Discovery Channel Dinoszauruszok bolygója (Dinosaur Planet, 2003) című sorozat első részében, ahol a Velociraptorral verseng a táplálékért. Nevezetes példa az Oviraptor fiktív műben történő szereplésére James Gurney Dinotópia című regénye, melyben az állat neve „Ovinutrix”, azaz 'tojásnővér'. Az Őslények országa (The Land Before Time) szereplője, a fiatal dinoszauruszokat támogató Ruby, szintén egy Oviraptor. Az Oviraptor több videojátékban is felbukkan, többek között a Dino Stalkerben és a Dino Crisis 2-ben, melyekben a Jurassic Park Dilophosaurusához hasonlóan egy kitalált tulajdonsággal rendelkezik: képes mérget köpni.

Források és jegyzetek[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Oviraptor című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. ^ a b c Osborn, H.F. (1924. november 7.). „Three new Theropoda, Protoceratops zone, central Mongolia”. American Museum Novitates, New York 144, 12 pp., 8 figs.. o, Kiadó: American Museum of Natural History.  
  2. Dong, Currie, P. (1996). „On the discovery of an oviraptorid skeleton on a nest of eggs at Bayan Mandahu, Inner Mongolia, People's Republic of China”. Canadian Journal of Earth Sciences 33, 631–636. o.  
  3. Paul, G.S.. Dinosaurs of the Air: The Evolution and Loss of Flight in Dinosaurs and Birds. Baltimore: Johns Hopkins University Press (2002) 
  4. ^ a b Clark, J.M., Norell, M.A., & Barsbold, R. (2001. június). „Two new oviraptorids (Theropoda:Oviraptorosauria), upper Cretaceous Djadokhta Formation, Ukhaa Tolgod, Mongolia”. Journal of Vertebrate Paleontology 21 (2), 209–213. o.  
  5. ^ a b Barsbold, Rinchen (1976). „[A new Late Cretaceous family of small theropods (Oviraptoridae n. fam.) in Mongolia]”. Doklady Akademii Nauk SSSR 226 (3), 685–688. o.  
  6. Barsbold, R..szerk.: O.I. Vorob’eva: Raubdinosaurier Oviraptoren, Gerpetologičeskie issledovaniâ v Mongol’skoj Narod−noj Respublike. Moscow: Institut èvolûcionnoj morfologii i èkologii životnyh im. A.N. Severcova Akademiâ nauk SSSR, 210–223. o. (1986) 
  7. Barsbold (1981). „Toothless dinosaurs of Mongolia”. Joint Soviet-Mongolian Paleontological Expedition Transactions 15, 28–39. o.  
  8. Barsbold, R., Maryanska, T., and Osmolska, H..szerk.: Weishampel, D.B., Dodson, P., and Osmolska, H.: Oviraptorosauria, The Dinosauria, 249–258. o. (1990) 
  9. Norell M., Clark, J.M., Chiappe, L.M., and Dashzeveg, D. (1995). „A nesting dinosaur”. Nature 378, 774–776. o.