Otto Dix

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Otto Dix: Önarckép

Otto Dix (teljes neve Wilhelm Heinrich Otto Dix) (Untermhaus (Gera), 1891. december 2. - Singen am Hohentwiel, 1969. július 25.), 20. századi német festőművész.

Apja Franz Dix szobrász volt, anyja Lousie Dix varrónő. Három testvérével egyszerű, de nem szegény körülmények között nőtt fel. Mind apja, mind bátyja lelkes szociáldemokraták voltak. 1906-ig szülővarosában járt elemi iskolába. Az elemi iskola elvégzése után a közeli Gerában lett Carl Senff mellett dekorációfestő-szaktanuló.

1910 szeptembertől 1914 augusztusig Drezdába járt a szász Nagyhercegi Iparművészeti Iskolába. Tanárai itt Max Rade, Richard Mebert, Johannes Türk, Paul Numann és Richard Guhr voltak. 1912/13-ban tanulmányúton járt Csehszlovákiában, ill. Ausztriában és Olaszországban. 1912 és 1914 között |több olyan kiállításon volt, amelyek döntő hatással voltak művészi fejlődésére, hatott rá Vincent van Gogh és a futurizmus, lelkesedett Friedrich Nietzsche filozófiájáért, a festménygaléria régi mestereivel veszekedett.

1914-19 között a német hadsereg katonája volt, nehéz gépfegyverre képezték ki. 1915-ben önkéntesnek jelentkezett a frontra. 1918 decemberig szolgált Somme-ban, Nord-Pas-de-Calais-ban és Flandriában, valamint 1917-ben a keleti fronton. Dix egyike azon kevés német művészeknek, aki majdnem megszakítás nélkül részt vett az első világháborúban.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rainer Beck: Otto Dix 1891 - 1969, Zeit, Leben, Werk. Stadler, Konstanz 1993.