Oregoni hamisciprus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Oregoni hamisciprus
Templom mellé ültetett példány (Csehország, Choceň)
Templom mellé ültetett példány (Csehország, Choceň)
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Ciprusfélék (Cupressaceae)
Nemzetség: Hamisciprus (Chamaecyparis)
Faj: Ch. lawsoniana
Tudományos név
Chamaecyparis lawsoniana
(A. Murray bis) Parl. 1864
Szinonimák

Cupressus lawsoniana A.Murray bis 1855

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Oregoni hamisciprus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Oregoni hamisciprus témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Oregoni hamisciprus témájú kategóriát.

Oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) Madeira, Monte, Trópusi kert

Az oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) a ciprusfélék (Cupressaceae) családjában a hamisciprus (álciprus, Chamaecyparis) nemzetség legismertebb, kertészetileg legfontosabb faja.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékén (egy kb. 50 km-es parti zónában Oregon déli részén és Kaliforniában) őshonos. A mérsékelt égöv nedvesebb éghajlatú részein mindenfelé ültetik; Madeirán leginkább 600–1300 m között, a babérlombú erdők helyén, kertekben és utak mentén egyaránt.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) Madeira, Monte, Trópusi kert

Mintegy 50 m magasra növő, keskeny fa; koronája kúp alakú. Vörösesbarna kérge hosszanti rostokban felrepedezik. Ágacskái lapítottak. Lapos hajtásai vízszintesen sűrűn elágaznak. A vezérhajtás ívesen lehajlik. Apró, hegyes pikkelylevelei keresztben átellenesen állnak, csúcsuk az ágtól kissé elálló; a színükön sötétzöld, a fonákukon a levelek találkozásánál X alakú, fehér rajzolat figyelhető meg. Lombja illatos.

Virágzata toboz. Apró, jellegtelen, alig észrevehető virágai kis csomókban a hajtásvégeken nyílnak. A porzósok kárminvörösek, a termősek kékesek. Hengeres, csaknem gömb alakú toboztermései eleinte kékeszöldek, éretten barnák. A gömbös tobozkák mintegy 0,8 cm-esek, általában három, pajzs alakú pikkelypárból állnak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A változatok többsége a fagyot jól, de a szárazságot rosszul tűri. Hideg teleken a napos oldalukon vagy a szárító szelek irányából koronájuk könnyen megperzselődik. Fiatal korában félárnyékos, védett helyet igényel. A semleges vagy enyhén savanyú talajt kedveli, a meszes talajt nem szereti.

Eredeti termőhelyein hegyoldalakon, szurdokokban él, és a 300-350 éves kort is elérheti. Az idősebb fák talajra lehajló ágai gyakran meggyökeresednek.

Kora tavasszal virágzik. Toboza egy év alatt beérik.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tartós fája miatt fontos faipari nyersanyag: deszkaáruk, lakberendezési termékek készülnek belőle, használják vasúti talpfának is. Jelentős az erdészeti telepítése az Amerikai Egyesült Államokban, Új-Zélandon és Olaszországban. Örökzöld dísznövénynek gyakran ültetik parkokba Közép-Európában is.

Kertészeti változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezüstös lombúak (az alapfajnál valamivel edzettebbek)

  • 'Alumii' - Kifejlett korában 10–12 m magas. Eleinte bokros, majd ebből a szélesebb alapból oszloposan indul gyors növésnek; helyigénye csekély. Lágy, puha tapintású hajtásai függőlegesen, sűrűn állnak. Levelei fiatalon acélkékek, később szürkéskékre fakulnak. Magról (válogatva) és dugványról, oldalhajtásról egyaránt jól szaporítható. A metszést jól tűri; sövénynek igen mutatós. Télálló (lombját a téli nap károsíthatja ugyan, de azt kinövi).
  • 'Barabits Compact' — Egy méter magasra növő, keskeny oszlopos, kékesszürke.
  • 'Bleu Nantais' — Kék lombú, juvenális forma, aminek levelei vaskosabbak, mint az 'Elwoodii' fajtáké.
  • 'Chilworth Silver' — többcsúcsú gömb alakú, ezüstkék lombú juvenális változat.
  • 'Columnaris' - Karcsú, kúpos, majdnem oszlop alakú, levelei kékeszöldek. Közepes igényű, sövénynek és szoliternek is kiváló. Dugványai jól gyökeresednek.
  • 'Ellwoodii Glauca' — Lassan növő, juvenális változat.
  • 'Kék Hordó' — Hordó alakú, juvenális kék lombú, igen ellenálló fajta.
  • 'Kestonensis'
  • 'Lővér' - Széles kúp alakú, gyors növekedésű, kékeszöld lombú. Dugványozással könnyen szaporítható. Magyar fajta.
  • 'Mattersburg' — Ragyogó kék, lassan növő, oszlopos, ellenálló.
  • 'Pembury Blue' - Az egyik legszebb fajta, ezüstkék lombú. Közepes növekedésű, kúp alakú. A hajtások a növény alsó harmadában vízszintesen állnak vagy kissé bókolnak. Igényes, érzékeny.
  • 'Van Pelt's Blue' - Mint a 'Columnaris', de a pikkelylevelei ezüstösebb kékek.

Sárga lombúak

  • 'Stewartii' - Aranysárga lombú, gyorsan növő, kúp alakú változat. Tízéves korában mintegy 2 m, a kifejlett példány 10–12 m magas. Fiatal hajtásai felállók, később vízszintek; a végük bókoló. A dugványról növő példányok és az oltványok gyakran aszimmetrikusan fejlődnek, de alakjuk metszéssel javítható. Télen lombja némileg sötétebb lesz, de tavasszal ismét kisárgul. Fagyálló, de a hideg szelektől óvni kell. Az erősen meszes talajt és a száraz levegőt rosszul viseli. Aranysárga színe csak a napsütés hatására alakul ki.
  • 'Stewartii Mini' — 'Stewartii' törpe rügymutációja.
  • 'Ellwood's Gold' — Többcsúcsú gömb alakú, aranysárga lombú juvenális változat.
  • 'Golden Wonder' - Széles kúp alakú, szép sárga színű, fiatal korban kissé fagyérzékeny. Tűző napra ne ültessük.
  • 'Nova' - Gyors növekedésű, sárga lombú.
  • 'Orlóci Arany' — Sárga, finom, sűrű lombú, alig termő, jó klímatűrő.
  • 'Stardust' - A téli hideggel szemben ellenálló, gyors növekedésű, kúpos koronájú. Hajtásai vékonyak, sárgás színűek, a hajtások vége visszazöldülésre hajlamos.
  • 'Hillieri' – Aranysárga levelű fajta, ágacskái lapítottak, nagyok.

Gömb alakúak

  • 'Globosa' - Alig 1 méteres, gömb alakú, tömött ágrendszerű, kékeszöld pikkelylevelekkel.
  • 'Globus' - Fiatalon gömb, később tojás alakú, lassan növő, aszály- és fagytűrő. A zárt bokor oldalhajtásai kissé lehajlanak. Lombja fölül szürkészöld, alul ezüstös árnyalatú. Szereti a napos védett helyeket, de félárnyékban is szépen fejlődik, bár féloldalassá válhat. A nagyon meszes, száraz talajt nem bírja; ilyen helyeken lombja besárgul. Alacsony sövény nevelésére is kiváló. Magyar fajta, Barabits Elemér szelektálta.
  • 'Globus Silver ' - 1-2 méteres, lapított gömb alakú, tömött ágrendszerű, kékeszöld pikkelylevelekkel. Magyar fajta.
  • 'Minima Glauca' - Törpe növekedésű, zöldesszürke lombú.

Átmeneti alakok

  • 'Blue Surprise' - Az 'Ellwoodii' javított változata: színe még kékebb, lombja edzettebb.
  • 'Ellwoodii' - 1929 óta ismert fajta, amely Angliából terjedt el. 3-4 méteres (irodalmi adatok szerint akár 15 méteresre is megnövő), oszlopos termetű, gyakran többtörzsű.[1] Ágai sűrűn, fölfelé állnak. Lassan nő, de alakja már fiatalon kialakul. Lombja ezüstös, többségében lapos és rövid tű, kisebb részben pikkely alakú levelekkel. Szép, de igen kényes. A fiatal példányok fagyérzékenyek lehetnek. A meszes talajt nagyon rosszul tűri.[2] Félárnyékos, szélvédett, párás helyet igényel.
  • 'Fletcheri' - Az előzőhöz hasonló, de széles henger alakú, a lombszíne pedig szürkészöld.

Egyéb fajták

  • 'Albospica' - Terebélyes, kúp alakú fajta, az ágacskáinak egy része krémszínű.
  • 'Erecta Viridis' - Lombja haragoszöld, koronája tojás alakú, hegyes csúcsú.
  • 'Gnom' — Szabálytalan, lapított alakú, zöld lombú, törpe változat.
  • 'Grayswood Pillar' – Felálló ágainak köszönhetően zárt, oszlopos koronájú fajta.
  • 'Grisette'
  • 'Green Star'
  • 'Pottenii' - Tömött, karcsú kúp alakú. Pikkelylevelei fényes zöldek. 10 métert is elér, de lassú növekedésű.
  • 'Sylvania' (Silvania) - Magyar fajta: erre a rügymutációra Barabits Elemér bukkant rá, és azután ő is szaporította el. Lassan és legfeljebb 3–4 m magasra növő, karcsú kúp alakú kis fa. Ágai sűrűn, fölfelé nőnek. Hajtásai az álciprusokra jellemző módon, kanalasan görbülnek, a csúcsa bókoló. Lombjának fénylő mélyzöldjét télen is megőrzi. A szárazságot viszonylag jól tűri, sőt, a túl vizenyős helyeket nem is kedveli. Télálló és a hó sem károsítja, a talaj mésztartalmára azonban fölöttébb érzékeny.
  • 'Silvania Pygmy' — A 'Silvania' apró változata sűrű hajtásokkal.
  • 'Transsylvania' — a 'Silvania' magvetéséből származó karcsú, gyorsan növő, haragoszöld, gyengén termő oszlop.
  • 'Triomf van Boskoop'
  • 'Wisselii' - Karcsú, kúpos, sötétzöld lombú fajta. Ágai ritkásan elállók, rajtuk spirálisan elhelyezkedő, zömök ágacskákkal és hajtásokkal.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]