Ocypode

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ocypode
Ocypode cordimanus
Ocypode cordimanus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Alosztály: Eumalacostraca
Öregrend:  ?Eucarida
Rend: Tízlábú rákok (Decapoda)
Alrend:  ?Úszórákok (Pleocyemata)
Alrendág: Rövidfarkú rákok (Brachyura)
Tagozat: Eubrachyura
Altagozat: Thoracotremata
Öregcsalád: Ocypodoidea
Család: Futórákfélék (Ocypodidae)
Alcsalád: Ocypodinae
Nem: Ocypode
Weber, 1795[1]
Szinonimák

[2]

  • Ceratophthalma MacLeay, 1838
  • Monolepis Say, 1817
  • Ocypoda Lamarck, 1801
  • Parocypoda Neumann, 1878
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ocypode témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ocypode témájú kategóriát.

Az Ocypode a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a futórákfélék (Ocypodidae) családjába tartozó nem.

Előfordulásuk[szerkesztés]

Az Ocypode-fajok a leginkább elterjedt tengerparti állatok közé tartoznak, és a világ összes trópusi és szubtrópusi partjain megtalálhatók. A Földközi-tengerben is él egy faj.

Megjelenésük[szerkesztés]

Az Ocypode rákok páncélja 5 centiméter széles és 4 centiméter hosszú. Színezete sárgásbarna, s így jól álcázza a homokon. A páncél kemény külső héjból áll, amely a fejet és a mellrészt fedi. Mivel a páncél könnyű, futásnál nem jelent terhet. Lábuk viszonylag hosszú és öt részből áll. A rákok oldalazva haladnak, miközben a mozgás irányába mutató végtagjaikat hajlítják, így húzzák maguk után a testüket. A vezető oldalt 180 fokos fordulattal tudják változtatni, ezért izmaikat felváltva tudják pihentetni. Az állatok nagyon gyorsan képesek futni. Egyforma hosszúságú két ollójukkal darabolják fel a zsákmányt. Szájszervük erős és hegyes, az állatok dögök és élő zsákmány széttépésére és megragadására használják. Összetett szemük nagyszámú facettából áll. A szem behúzható száron ül és sokkal nagyobb, mint a legtöbb rákfajtáé.

Életmódjuk[szerkesztés]

Az Ocypode-fajok magányosak; a partokon azonban gyakran nagy számban tűnnek fel. Napközben és szürkületkor, apály idején aktívak. Táplálékuk dögök és apró élőlények, például fiatal teknősök.

Szaporodásuk[szerkesztés]

Az ivarérettséget 1-2 éves korban éri el. A hím udvarláskor mély fészket ás, és a kiemelt homokot a bejáratnál piramissá emeli. A peterakás egész évben történik, ha kedvezőek a feltételek. Egyszerre néhány száz petét is rakhat a nőstény. A kifejlődéshez 10 nap kell, hogy elteljen.

Rokon fajok[szerkesztés]

Az Ocypode-fajok rokonai a közismert Uca nembe tartozó fajok.

Rendszerezés[szerkesztés]

A nembe az alábbi 21 faj tartozik:

A korábban O. occidentalisként ismert rákfajt 2013-ban áthelyezték a monotipikus Hoplocypode nembe. Az O. longicornuta, O. platytarsis, O. pygoides és O. sinensis taxon nevek az Ocypode ceratophthalma, Ocypode brevicornis, Ocypode convexa és Ocypode cordimanus szinonimájává váltak.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sammy De Grave, N. Dean Pentcheff, Shane T. Ahyong (2009.). „A classification of living and fossil genera of decapod crustaceans” (Portable Document Format). Raffles Bulletin of Zoology Suppl. 21, 1–109. o.  
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q Katsushi Sakai & Michael Türkay (2013.). „Revision of the genus Ocypode with the description of a new genus, Hoplocypode (Crustacea: Decapoda: Brachyura)”. Memoirs of the Queensland Museum – Nature 56 (2), 665–793. o.  
  3. Wolfgang Schneider. Field Guide to the Commercial Marine Resources of the Gulf of Guinea, FAO Species Identification Sheets for Fishery Puporses. Food and Agriculture Organization of the United Nations, 183. o (1990) 
  4. Ghost crabs. Marine Invertebrates of the National Park of American Samoa. University of Hawaii, 2009. november 10. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
  5. Horn-eyed ghost crab Ocypode ceratophthalma'. Wild Singapore, 2009. május 1.
  6. Western Australian Museum: Creature Feature - Haunted Beaches: The fleet-footed Ghost Crabs. Government of Western Australia, 2011. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
  7. Naturaliste Marine Discovery Centre: Golden Ghost Crab. Government of Western Australia. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
  8. SpeciesBank: 'Ocypode convexa (Family Ocypodidae). Department of the Environment, Australian Government, 2007. február 7. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
  9. Cherie Louise Leeden (2003), Quaternary coastal evolution adjacent to southern Ningaloo Reef, Western Australia: Implications for land use planning., Curtin University of Technology, <http://ningaloo-atlas.org.au/sites/default/files/Leeden%20Honours%20thesis%202003.pdf>
  10. Sharon Edgley: 'Ocypode cordimana'. Great Barrier Reef Invertebrates. University of Queensland, 2011. (Hozzáférés: 2012. augusztus 12.)
  11. 'Ocypode cursor'. SeaLifeBase. UBC - Canada. (Hozzáférés: 2013. augusztus 4.)
  12. Thomas J. Trott (1988.). „Note on the foraging activities of the painted ghost crab Ocypode gaudichaudii H. Milne Edwards & Lucas in Costa Rica (Decapoda, Brachyura)”. Crustaceana 55 (2), 217–219. o. DOI:10.1163/156854088x00546.  
  13. Lynne Matthews. The Coastal Guide of South Africa. Johannesburg, South Africa: Jacana Media, 72. o (2007). ISBN 978-1-77009-248-8 
  14. G. M. Branch, M. L. Branch, C. L. Griffiths & L. E. Buckley. Two Oceans: a Guide to the Marine Life of Southern Africa. Struik Publishers, 96. o (2007). ISBN 1-77007-633-6 

Források[szerkesztés]

  • Ocypode Weber, 1795 WoRMS
  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Türkay, M. (2001). Decapoda, in: Costello, M.J. et al. (Ed.) (2001). European register of marine species: a check-list of the marine species in Europe and a bibliography of guides to their identification. Collection Patrimoines Naturels, 50: pp. 284-292

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ocypode című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

  • LÓPEZ-GRECO, L.S.; FRANSOZO, V.; NEGREIROS-FRANSOZO, M.L.; DOS SANTOS, D.C. 2009: Comparative morphology of the seminal receptacles of Ocypode quadrata (Fabricius, 1787) (Brachyura, Ocypodoidea). Zootaxa, 2106: 41-50. Abstract & excerpt
  • Jiang, G.-c. et al. 2014: First stage zoeal morphology of four ghost crabs Ocypode ceratophthalmus (Pallas, 1772), O. cordimanus Latreille, 1818, O. sinensis Dai, Song & Yang, 1985 and O. stimpsoni Ortmann, 1897 (Crustacea, Decapoda, Ocypodidae). Zootaxa 3760 (3): 369-382. doi: 10.11646/zootaxa.3760.3.4 reference page
  • Wong, K.J.H.; Shih, H.-T.; Chan, B.K.K. 2012: The ghost crab Ocypode mortoni George, 1982 (Crustacea: Decapoda: Ocypodidae): redescription, distribution at its type locality, and the phylogeny of East Asian Ocypode species. Zootaxa 3550: 71-87. Preview reference page
  • Wong, K.J.H.; Shih, H.-T.; Chan, B.K.K. 2013: Erratum: The ghost crab Ocypode mortoni George, 1982 (Crustacea: Decapoda: Ocypodidae): redescription, distribution at its type locality, and the phylogeny of East Asian Ocypode species. Zootaxa, 3550, 71–87. Zootaxa 3626 (2): 300-300. doi: 10.11646/zootaxa.3626.2.8 reference page