Nemezes hikoridió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Nemezes hikoridió
Koronája alulnézetben
Koronája alulnézetben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Bükkfavirágúak (Fagales)
Család: Diófafélék (Juglandaceae)
Nemzetség: Hikoridió (Carya)
Fajcsoport: Carya
Faj: Nemezes hikoridió (Carya tomentosa)
(Lam.) Nutt.
Elterjedés
Elterjedése
Elterjedése
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nemezes hikoridió témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nemezes hikoridió témájú médiaállományokat és Nemezes hikoridió témájú kategóriát.

A nemezes hikoridió (Carya tomentosa) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe sorolt diófafélék (Juglandaceae) családjában a hikoridió (Carya) nemzetségben a valódi hikorik (Carya fajcsoport) egyik faja, a nemzetség típusfaja. Mind magyarul (molyhos hikori, hamis hikori stb.), mind angolul (white hickory, mockernut hickory) számos további néven is ismert.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Az atlantikus–észak-amerikai flóraterületen endemikus. Nagy területen, a flóraterület északi és déli pereme kivételével mindenütt őshonos.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Kérge barázdált, szürke–világosszürke. Hajtásai erősek.

Nagy (12–19 mm-esek) csúcsrügyeit szőrös, egymást fedő pikkelyek borítják. Szárnyasan összetett levele többnyire 5-7, mindkét végén elkeskenyedő levélkéből áll. Ezek levélkenyél nélkül ülnek a levélnyélen.

Kopáncsa 5 mm vastag. Barna diójának a héja vastag és nagyon kemény. Dióbele édes — néhány változaté meglehetősen nagy, de mindenképpen nehéz kinyerni. Egyik változatát „szögletes diónak” nevezik.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Leginkább dombhátakon és gerinceken, hegytetőkön nő tölgyekkel elegyesen. Ezeken a helyeken annyira felszaporodhat, hogy egyszerű elegyfából némely erdőtársulásokban karakterfajjá válik. Állománya nagy és stabil; védelme nem szükséges.[1]

Nemesített fajtái, hibridei[szerkesztés]

Egy nemesített fajtáját ismerik; ez az 1929-ben törzskönyvezett Droska.

Felhasználása[szerkesztés]

Mezőgazdasági jelentősége a vastag dióhéj miatt nincs.

Jó megjelenése miatt szívesen ültetik díszfának. Különösen ősszel látványos, amikor lombja aranyba játszó fényes sárga színt ölt.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]