Narám-Szín akkád király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Narám-Szín
Stele Naram Sim Louvre Sb4.jpg

Akkád Birodalom uralkodója
Uralkodási ideje
i. e. 23. század
Uralkodási évei 37
Elődje Manistusu
Utódja Sarkalisarri
Életrajzi adatok
Született i. e. 22. század
Elhunyt i. e. 2118
Édesapja Manistusu
Gyermekei Sarkalisarri, Binkalisarri (Binganiszaralli), Nabiulmas,[2] Ukkinulmas, Szimatulmas,[3] Sumsani Taram-Akkad,[4] Enmenanna,[5] Tutarnapsum,[6] Lipit-Ili[7]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Narám-Szín témájú médiaállományokat.

Narám-Szín (akkád [d]na-ra-am-dsuen, Narām-Sîn)[8] az Akkád Birodalom negyedik uralkodója volt. Az alacsony vagy rövid kronológia szerint kb. i. e. 2190-i. e. 2154, a középső kronológia szerint kb. i. e. 2254-i. e. 2218 között uralkodott. Apjától, Manistusutól nagy birodalmat örökölt, ő folytatta a harcokat a birodalom fenntartásáért és további kiterjesztéséért. Uralma alá tartozott egész Mezopotámia a Földközi-tengertől a Perzsa-öbölig, beleértve a környező hegyek egy részét és az öböl nagy részét is.

Uralma volt a birodalom fénykora, ahol ő magát az istenek fiából istenkirállyá léptette elő. Felvette a négy világtáj királya címet, alattvalói Akkád isteneként tisztelték. Ezzel Lugalbanda és Gilgames nyomdokaiba lépett, bár őket csak haláluk után emelték az istenek közé.

Leghíresebb sztéléjét Szúszában találták, ahová valószínűleg későbbi hadizsákmányként került, ahogy Hammurapi törvényoszlopa is.[1] A sztélé a Szatuni, a lullubik királya – aki Közép-Iránt is meghódította - felett aratott győzelem emlékére készült, amin Narám-Szín kezében íjat és baltát tart, fején pedig az istenekéhez hasonló szarvakkal díszített koronát visel.

A legendák szerint Narám-Szín nagyravágyása miatt megbüntették őt az istenek a keleti törzsek betörésével és Akkád lerombolásával, de erre semmilyen korabeli bizonyíték nincs. Fia, Sarkalisarri idején azonban a birodalom már valóban a nyugati amurrúk és a keleti hegyi gutik nyomása alatt állt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Lásd: Az ókori Közel-Kelet művészete 112-113. old.
  2. Tuttul kormányzója
  3. Samas főpapja Szipparban
  4. Tar'am-Agade, daughter of Naram-Sin
  5. Szín (Nanna) entum-papnője (főpapnője) Urban
  6. Enlil főpapja Nippurban
  7. Marad kormányzója
  8. Oracc.Museum: Naramsuen. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 11.)

Források[szerkesztés]

  • Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. 5. bőv. kiad. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-76-7  
  • Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza (Helikon, Magyar Könyvklub, 1998) ISBN 963-208-507-8
  • Sebastiano Soldi: Az ókori Közel-Kelet művészete, in A művészet története, Corvina, Bp, ISBN 963-13-5554-3

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap