Nagy Miklós (könyvtáros)
| Nagy Miklós | |
| Született | 1881. január 27.[1] Dés[1] |
| Elhunyt | 1962. március 12. (81 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Fináczy Edit (h. 1908–1962) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1904, államtudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (56-9-5)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagy Miklós (Dés, 1881. január 27. – Budapest, 1962. március 12.)[4] magyar könyvtáros, történész, 1921 és 1940 között az Országgyűlési Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Élete[szerkesztés]
Nagy Miklós és Telegdy Fruzsina fiaként született a Szolnok-Doboka vármegyei Désen. Középiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának hallgatója lett, ahol 1904-ben szerzett államtudományi doktorátust. Egyetemi tanulmányai alatt, 1901-ben a képviselőház napidíjasa lett, majd 1904-től 1907-ig naplószerkesztő segédtisztként dolgozott. 1907 és 1917 között a Képviselőházi Könyvtár segédkönyvtárnoka volt.[5]
Az első világháború alatt, 1915-ben rövid ideig az keleti fronton szolgált. Miután felmentették a szolgálat alól, hosszabb ideig egyedül látta el a könyvtár mindennapi teendőit. 1917-ben könyvtárnok, 1918-ban főkönyvtárnok lett, és az év végéig Plechl Béla igazgató helyett vezette a könyvtárat. 1920-ban címzetes igazgató lett. Gaál Gaszton, a nemzetgyűlés elnöke 1921 decemberében nevezte ki az Országgyűlési Könyvtár igazgatójának, tisztségét 1940-es nyugdíjazásáig viselte. 1926 és 1934 között a Tisza-évkönyv szerkesztője volt. 1927-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, székfoglalóját A Ghyczyek a magyar nemzet történelmében címmel tartotta 1928 novemberében. 1939-ben az Institut International d Histoire Politique et Constitutionelle nevű nemzetközi politika- és alkotmánytörténeti intézet tagjává választották.[6]
Történészként a 19. és 20. századi magyar történelemmel, alkotmánytörténettel, művelődéstörténettel, elsősorban a magyarországi nemzetiségi kérdés történetével, a trianoni békeszerződés történeti előzményeivel, valamint az ezzel összefüggő jogi és történeti kérdésekkel foglalkozott. Könyvtárosként szorgalmazta és előkészítette a kötelespéldány-törvényt, melyet 1922-ben az ő megfogalmazásában terjesztett a parlament elé Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter. Feldolgozta az Országgyűlési Könyvtár történetét is.[7]
Élénken részt vett a Horthy-korszak szakmai és társadalmi közéletében. Elnökségi tagja volt a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének és a Magyar Külügyi Társaságnak, valamint tagja volt a Magyar Revíziós Liga, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Bethlen Gábor Szövetség, a Magyar-Székely Szövetség és a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányának is. Hosszú ideig a Szilágyi Dezső téri református templom gondnoka és presbitere volt. Kiválónak beszélt latinul, németül, franciául és románul is.[6]
1949-ben az MTA tanácskozó taggá minősítette vissza, haláláig visszavonultan, rossz anyagi körülmények között élt. 1962-ben hunyt el Budapesten, 81 éves korában. Halála után, 1989-ben az MTA visszaállította levelező tagságát. A Farkasréti temetőben nyugszik, sírját 2004-ben védetté nyilvánították.[8]
Házastársa felsővisói Fináczy Edit[9] volt, Fináczy Ernő (1860–1935) pedagógus, egyetemi tanár lánya, akit 1908. július 11-én vett nőül.[10]
Főbb művei[szerkesztés]
- Az általános, egyenlő, titkos választójog és a magyar választójogi reform (Budapest, 1911)
- A magyarországi nemzetiségi kérdés története (Budapest, 1923)
- Az Országgyűlési Könyvtár története (Budapest, 1929)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. november 8.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 447/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
- ↑ Nagy Miklós | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
- ↑ a b Büszkeségünk: Nagy Miklós könyvtárvezető | Országgyűlési Könyvtár. www.ogyk.hu. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
- ↑ Nagy Miklós - Névpont 2022 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
- ↑ Nemzeti Örökség Intézete - Nagy Miklós (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete - Nagy Miklós. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
- ↑ Nagy Miklósné gyászjelentése (1979). (Hozzáférés: 2022. január 29.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 436/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Az Országgyűlési Könyvtár (fő)könyvtárnokai, igazgatói és osztályvezetői[1] | ||
|---|---|---|
Okolicsányi Antal (1869–1875, levéltárnokként), Bassó Ármin (1875–1884) · Küffer Béla (1884–1904) · Fülöp Áron (1904–1916) · Plechl Béla (1916–1921) · Nagy Miklós (1921–1940) · Panka Károly (1940–1941) · Trócsányi György (1941–1949) · Beőthy Ottó (1949–1950) · Daka Sándor (1950–1951) · Tordai György (1951–1952) · Podonyi András (1952, megbízottként) · Vértes György (1953–1971) · Vályi Gábor (1971–1983) · Balázsné Veredy Katalin (1983–1989) · Pintér Katalin (1989–1991, megbízottként) · Száva-Kovács Endre (1991–1996) · Ambrus János (1996–2013) · Markója Szilárd (2013–2021) · Redl Károly (2021–)
|  | |