Ugrás a tartalomhoz

Vértes György (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vértes György
Született1902. december 21.[1]
Budapest
Elhunyt1976. február 9. (73 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaNeuwirth Anna
SzüleiVértes Emil
Goldberger Irma
Foglalkozása
Tisztségekönyvtárigazgató (1952–1971, Országgyűlési Könyvtár)
SírhelyeFiumei úti sírkert (13. parcella, Munkásmozgalmi mauzóleum (Munkásmozgalmi Panteon része) Alsó terem, Alsó sor 15)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Vértes György témájú médiaállományokat.

Vértes György (Budapest, 1902. december 21. – Budapest, 1976. február 9.)[4] író, szerkesztő, könyvtáros.

Urnája a Fiumei úti sírkert Munkásmozgalmi mauzóleumában, 2005-ben

Élete

[szerkesztés]

Vértes (Wassermann) Emil női divatáru kereskedő és Goldberger Irma (1882–1963) fia.[5] A Tanácsköztársaság idején a Szocialista Középiskolás Diákok Országos Szövetsége direktóriumának tagja volt. Bécsben és Prágában folytatott vegyészmérnöki tanulmányokat. Hazatérése után három évig munkanélküli volt, majd a Magyar–Jugoszláv Gazdasági Kamaránál helyezkedett el. 1929-től lett az illegális kommunista párt (KMP) tagja. Egyik alapítója volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának.

1936 januárjától 1937. novemberi letartóztatásáig szerkesztette a Gondolat című folyóiratot, a KMP legális kiadványát.

Hároméves fegyházbüntetésének letöltése után újra bekapcsolódott az illegális munkába. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban.

A felszabadulás után a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) sajtóosztályát vezette és a Szakszervezeti Közlönyt szerkesztette. 1946 és 1950 között a Fórum című irodalmi, társadalomtudományi és kritikai folyóirat szerkesztője Lukács György mellett. 1949-től töltötte be az Országos Könyvhivatal elnöki posztját. 1952-től 1971-ig, nyugállományba vonulásáig az Országgyűlési Könyvtár igazgatója volt.

Írásai különböző folyóiratokban és napilapokban jelentek meg. Irodalomtörténeti és párttörténeti szempontból egyaránt fontos, de sokat vitatott műve a József Attila és az illegális kommunista párt 1964-ben jelent meg.

Házastársa Neuwirth Gusztáv és Schiller Kornélia lánya, Anna volt, akivel 1931. november 29-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[6]

Művei

[szerkesztés]
  • Szerk.: A Magyar Tanácsköztársaság Kiadványai (bibliográfia), Budapest, 1958
  • Goldmann György, MTA Irodalomtörténeti Intézet, Budapest, 1959, 158 oldal
  • József Attila és az illegális kommunista párt, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1964, 175 oldal

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16708.htm
  2. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=85&layout=s
  3. Tóth Vilmos: Nemzeti nagylétünk nagy temetője. A Fiumei Úti Sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára. Budapest: Nemzeti Örökség Intézete. 2018. 99. o.  
  4. Meghalt Vértes György”, Magyar Nemzet, 1976. február 12., 5. oldal (Hozzáférés: 2020. december 23.) 
  5. Szülei házasságkötési bejegyzése a szombathelyi polgári házassági akv. 19/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
  6. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1885/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 23.)

Források

[szerkesztés]