Nag Hammádi-i lelet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nag Hammadi-i lelet szócikkből átirányítva)

Nag Hammádi-i lelet, amelyet Nag Hammádi-i könyvtár néven is ismernek, egy késő ókori gnosztikus iratokból álló leletegyüttes.

Történetük[szerkesztés]

1945-ben a dél-egyiptomi Nag Hammádi (az ókori Khénoboszkion) közelében, nem messze Luxortól kerültek elő. Nem szervezett ásatás során, hanem a helyi lakosság fedezte fel, így a tudomány sokáig nem is tudott róluk. Muhammad al-Samman és Kalifah Ali al-Samman találtak rá, miközben jó termőföldet kerestek. A pontos időpont és lelőhely emiatt nem azonosítható. A lakosok visszaemlékezése szerint a talált papiruszok egy részét tüzelőanyagnak használták fel. A kódexek 1946-ban tűntek fel először Kairóban, majd évekig húzódó tárgyalások után a kairói Kopt Múzeum tulajdonába kerültek.

Az iratok nagyobbik része a 4. századból származik. A gnoszticizmus, mint a kereszténység egyik szinkretista irányzata, Alexandriában alakult ki a 2. század folyamán. Gyorsan háttérbe szorult, annak ellenére, hogy eleinte számos nagynevű híve volt. A bonyolult és mély szellemiségű áramlat azonban nem lehetett vetélytársa a sokkal egyszerűbb és könnyebben befogadható páli kereszténységnek. A lelet a gnosztikus művek aránylag késői másolatát őrizte meg, de egy részük keletkezési ideje legalább a 2. századig nyúlik vissza. A gnosztikusok Alexandriában vereséget szenvedtek már a 2. században, de délebbre megmaradtak közösségeik. Ezt bizonyítja a Nag Hammádi-i lelet is. Ugyanakkor 4. századi elrejtésük azt is mutatja, hogy ekkorra már Dél-Egyiptomban sem érezték biztonságban magukat.

A tizenhárom papiruszkódex körülbelül 1130 oldalt tartalmaz, ezeken kívül néhány kisebb töredék ismert. A Pál apostol imája az I. számú kódex borítójának külső felére írva maradt fenn. A kódexek összesen 51 művet tartalmaznak, néhány cím nélküli. A gnosztikus iratok mellett hermetikus szövegek is vannak bennük. A hermetizmus filozófiája erős rokon vonásokat mutat a gnoszticizmussal, akár közös eredet is feltehető róluk, így nem meglepő együttes előfordulásuk. Az evangéliumok, apokalipszisek, levelek, filozófiai értekezések túlnyomó többsége a kopt nyelv szaidi dialektusában maradt fenn, más dialektusok a korábban keletkező iratokban fedezhetők fel. A legtöbb irat valószínűleg görögből lett fordítva.

A lelet jelentősége a kora keresztény eszmei áramlatok kutatására nézve felbecsülhetetlen, hiszen megtalálásáig a titokzatos, eretnekségnek tartott mozgalom elveiről, belső életéről, tanításairól csakis az ellenlábas ókeresztény irodalomban lehetett olvasni. Így a 20. század közepéig meglehetősen egyoldalú és torzított kép alakulhatott ki a gnoszticizmus-kutatókban.

A könyvtárban talált iratok[szerkesztés]

Nag Hammádi elhelyezkedése Egyiptom térképén.

Források[szerkesztés]

  • Világirodalmi lexikon IX. (N–O). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1984. 24. o. ISBN 963-05-3263-8   (Az első, cím nélküli fejezet.)
  • Kákosy László: Fény és Káosz. A kopt gnosztikus kódexek, Budapest, 1987
  • Kákosy, László. Alexandriai időisten, (válogatott tanulmányok), Budapest: Osiris Kiadó (2001). ISBN 963-379-779-9 , Egyiptom és a kereszténység, 311–360. old.
  • Mennydörgés – A Nag Hammadi-i könyvtár gnosztikus kódexei, ford. Bánfalvi András, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 2002. helytelen ISBN kód: 963-7310-23-x
  • Giacomo Filoramo: A gnoszticizmus története (ford.: Dobolán Katalin), Budapest, Hungarus Paulus Kairosz ISBN 963-9302-33-3
  • THE GNOSTIC SOCIETY LIBRARY The Nag Hammadi Library

További információk[szerkesztés]

  • A teljes Nag Hammadi gnosztikus könyvtár; ford. Arany László; Angyali Menedék, Budapest, 2015
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap