Muttaburrasaurus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Muttaburrasaurus
Evolúciós időszak: kora kréta
A Muttaburrasaurus csontváza a Queensland Museumban
A Muttaburrasaurus csontváza a Queensland Museumban
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia)
Alrendág: Ornithopoda
Család: ismeretlen
Nem: Muttaburrasaurus
Bartholomai & Ralph Molnar, 1981
Fajok
  • M. langdoni (típus) Bartholomai & Molnar, 1981
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Muttaburrasaurus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Muttaburrasaurus témájú kategóriát.

A Muttaburrasaurus a növényevő ornithopoda dinoszauruszok iguanodontia alrendágának egyik neme, amely a mai Északkelet-Ausztrália területén élt a kora kréta korban, mintegy 112–99,6 millió évvel ezelőtt.[1] A Camptosaurus és az Iguanodon rokona volt. A Minmi után ez Ausztrália csontvázfosszíliákból legteljesebb mértékben ismertté vált dinoszaurusza.

Felfedezések[szerkesztés]

A Muttaburrasaurus langdoni koponyája, a Sydney-i Australian Museumban

Első két példányának hiányos csontvázát Doug Langdon fedezte fel 1963-ban, a Queensland állambeli Muttaburra közelében. 1981-ben, a helység és a felfedező nevét felhasználva, Alan Bartholomai és Ralf Molnar nevezték el a fajt.[2] Az állat fogait valamivel északabbra, Hughenden közelében,[3] délebbre, az Új-Dél-Wales állambeli Lightning Ridge-ben,[3] és északnyugatra, Új-Dél-Wales más területein is megtalálták. A Lightning Ridge-i fogakról azt feltételezik, hogy a nem egy másik fajához tartozhattak. 1987-ben John Stewart-Moore és a 14 éves Robert Walker egy Muttaburrasaurus koponyát talált a queenslandi Richmond és Hughenden közti Dunluce Stationnél, mely a „Dunluce-koponya”nevet kapta.[3]

Ősbiológia[szerkesztés]

A Queensland Museumban kiállított példány más szögből nézve

A Muttaburrasaurus hossza 8 méter, csipőmagassága 2,4 méter[4] és a tömege megközelítőleg 2,8 tonna lehetett.[5] Feltehetően képes volt két és négy lábon való járásra is. A hátsó lába három középső ujja összenőtt, a lábujjain pataszerű karmok voltak. A mellső lábain egy-egy 15 centiméter hosszú, hüvelykujjal rendelkezett. A Iguanodonra jellemző tőrszerű hüvelykujj tüskére csak töredékes maradványok utalnak, így elképzelhető, hogy az állat nem rendelkezett ilyesmivel. Erőteljes állcsontja nyíró fogakkal volt ellátva, melyek talán a cikászokhoz hasonló kemény szárú növények lelegelésénél nyújthattak segítséget. A fogak a dinoszauruszoknál szokatlan módon egyszerre cserélődtek. Az állcsont elülső része, tompa, csőrszerű, a felső részén a száj és a szemek között egy hosszú duzzanat helyezkedik el, ami talán a szaglásnál vagy a hangképzésnél játszhatott szerepet (az orr szöveteinek hiányában egyik feltételezés sem igazolható). Az állkapocs izmai szokatlanul erősek voltak, a koponya hátsó részén levő izomtapadási pontok jóval mélyebben helyezkedtek el, mint a többi ornithopodánál. Az iguanodontidáktól és leszármazottaiktól, a hadrosauridáktól való eltérések alapján elképzelhető, hogy a Muttaburrasaurus egy olyan ornithopoda fejlődési vonalat képvisel, amely még a Tenontosaurus megjelenése előtt különvált.

Popkulturális hatás[szerkesztés]

A Muttaburrasaurus szobra Hughendenben, az ausztráliai Queenslandben
  • Az állat rekonstruált csontvázait számos ausztrál múzeumban kiállították, például a Queensland Museum, a Flinders Discovery Centre és a National Dinosaur Museum épületében.
  • A Muttaburrasaurus szerepel a BBC Dinoszauruszok, a Föld urai című dokumentumfilm-sorozatának ötödik részében, a Science Channel When Dinosaurs Ruled című sorozatában, valamint az Őslények országa című rajzfilmsorozat harmadik részében.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Holtz, Thomas R. Jr. (2012) Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages, Winter 2011 Appendix.
  2. Bartholomai A & Molnar R.E. (1981.). „Muttaburrasaurus: a new Iguanodontid (Ornithischia:Ornithopoda) dinosaur from the Lower Cretaceous of Queensland”. Memoirs of the Queensland Museum 20 (2), 319-349. o. (Hozzáférés ideje: 2008. június 20.)  
  3. ^ a b c Molnar R.E. (1996.). „Observations on the Australian ornithopod dinosaur, Muttaburrasaurus”. Memoirs of the Queensland Museum 39 (3), 639-652. o. (Hozzáférés ideje: 2008. június 20.)  
  4. Dann's Dinosaur Info: MUTTABURRASAURUS. (Hozzáférés: 2008. június 20.)
  5. Paul, G.S. (2010). The Princeton Field Guide to Dinosaurs, Princeton University Press, p. 286.

Források[szerkesztés]

  • Cannon, Libby (2006.). „The Muttaburra Lizard”. Australian Age of Dinosaurs (4), 16–31. o.  
  • Bartholomai, A. and R.E.Molnar 1981 Muttaburrasaurus: a new Iguanodontid (Ornithischia:Ornithopoda) dinosaur from the Lower Cretaceous of Queensland. Memoirs of the Queensland Museum 20(2):319-349
  • Molnar, R.E. 1995 Possible convergence in the jaw mechanisms of ceratopians and Muttaburrasaurus. In A.Sun and Y.Wang (eds) Sixth Symposium on Mesozoic Terrestrial Ecosystems and Biota, short papers. China Ocean Press, Beijing. pp.115-117.
  • Molnar, R.E. 1996a Observations on the Australian ornithopod dinosaur, Muttaburrasaurus. Memoirs of the Queensland Museum 39(3):639-652

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Muttaburrasaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Long, John A.. Dinosaurs of Australia and New Zealand and Other Animals of the Mesozoic Era. Harvard University Press. ISBN 978-0-674-20767-7 (1998) 
  • Vickers-Rich, Pat.szerk.: Rich, Thomas Hewitt: Wildlife of Gondwana : Dinosaurs and Other Vertebrates from the Ancient Supercontinent (Life of the Past). Indiana University Press. ISBN 978-0-253-33643-9 (1999) 

További információk[szerkesztés]