Megyeháza (Kaposvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Somogyi megyeháza
Rippl-Rónai múzeum.jpg
Korábbi nevek: Vármegyeháza
Hely Kaposvár, Fő u. 10.
Építési adatok
Építés éve 18281832 (186 éves)
Építési stílus klasszicista
Védettség műemléki védelem
Tervező Török Ferenc
Hasznosítása
Felhasználási terület megyeháza, múzeum
Alapadatok
Tszf. magasság145 m
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 2
Elhelyezkedése
Somogyi megyeháza (Kaposvár)
Somogyi megyeháza
Somogyi megyeháza
Pozíció Kaposvár térképén
é. sz. 46° 21′ 23″, k. h. 17° 47′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 23″, k. h. 17° 47′ 27″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyi megyeháza témájú médiaállományokat.

A somogyi vármegyeháza, később megyeháza Kaposvár egyik kiemelkedő klasszicista műemléképülete,[1] melyben a Somogy megyei önkormányzat és a Rippl-Rónai Múzeum egy része (kiállítások, könyvgyűjtemény, régészeti és képzőművészeti osztály)[2] működik.

Története[szerkesztés]

Kaposvár 1749-ben lett végleg Somogy vármegye székhelye, így azonnal el kellett kezdni egy méltó vármegyeháza építését. Az első, még földszintes épület 1752-ben készült el barokk stílusban. Bár 1770-ben bővítették és átalakították, így is szűkösnek bizonyult a fejlődő vármegye számára, ezért az 1820-as években új épületet kezdtek építeni. Először a tőle délre levő börtön és a levéltár készült el, majd anélkül fogtak hozzá a vármegyeháza építéséhez, hogy egyáltalán engedély lett volna rá. Alapkőletétele 1828. június 30-án történt meg, körülbelül 3 év múlva már lényegében el is készült a Török Ferenc által tervezett épület, de csak 1832. május 1-jén avatták fel, aznap, amikor Mérey Sándor főispánt beiktatták. A homlokzat felső részén elhelyezték a vármegye címerét, alatta pedig a következő felirat olvasható ma is: „A’ KÖZJÓNAK”.

1872-ben itt szerelték fel Kaposvár első villámhárítóját, 1884-ben pedig elkészült a gyűlésteremben Somssich Pál arcképfestménye. 1903-ban Zala György Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét ábrázoló szobrait helyezték el a földszinten, majd 1923-ban gróf Tisza István portréját is megfestették. 1943-ban katonai óvóhelyet is kialakítottak az épületben.

Számos fontos előadás, rendezvény is helyt kapott a történelem során a megyeházán. 1880-ban itt tartotta első nagygyűlését a Somogy Vármegyei Régészeti és Történelmi Társulat, 1909-ben pedig itt alakult meg a múzeumegyesület, majd 1932-ben a Magyar Amatőr Fényképezők Szövetségének Kaposvári Csoportja, 1958-ban pedig a Kaposvári Fotóklub alakuló ülésének is ez az épület adott otthont, végül itt tartották 1955. október 27-én az „ifjú micsurinisták” első Somogy megyei találkozóját. 1905-ben egy iparművészeti kiállítást rendeztek a megyeházán, melynek országos visszhangja is volt, és több ismert politikai személyiség, művész vagy előadó is fellépett vagy előadást tartott az épületben: 1845-ben gróf Batthyány Kázmér beszélt a Védegylet mozgalomról, 1878-ban Blaha Lujza lépett fel, 1890-ben Holub Emil afrikai utazó, 1901-ben báró Luzsénszky Félix búr szabadságharcos, 1920-ban Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, 1946-ban Erdei Ferenc, 1947-ben Szabó Lőrinc, majd Tersánszky Józsi Jenő beszédeit hallgathatta a közönség.

Történelmi események is lejátszódtak a ház falai között vagy az előtte álló téren: 1848. májusában a megyeház előtti ünnepi közgyűlésen hirdették ki a helyieknek az áprilisi törvényeket, majd (bár időközben Jellasics serege is feldúlta az épületet) egy év múlva megyebizottmányi gyűlésen ismertették a Függetlenségi nyilatkozatot. 1852. június 28-án ide látogatott Ferenc József császár, akit a levert forradalom után néhány évvel nem mindenki fogadott szívesen: a helyi közigazgatásban dolgozó számos vezető nem vett részt a császár fogadtatásán, betegségre hivatkozva. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor, 1919 tavaszán katonák szállták meg a vármegyeházát és lezárták az összes kijáratot, de még ugyanabban az évben augusztus 3-án itt jelentették be a kommunista vezetők lemondását is. Vitéz nagybányai Horthy Miklós háromszor is ellátogatott a vármegyeházra: először 1919 szeptemberében (Siófokról jött sínautón, a nemzeti hadsereg fővezéreként), majd kormányzóvá választása után 1921 júniusában és 1923 áprilisában. 1931-ben honvédelmi minisztere, vitéz jákfai Gömbös Gyula is járt az épületben. 1945 elején itt alakult meg a helyi Nemzeti Bizottság, majd 1956. október 30-án gyűlést tartottak az akkor megyei tanácsnak nevezett épületnél, melynek során eltávolították a bukottnak vélt rendszer képviselőit a somogyi forradalmi tanácsból.

Az 1830-as években itt működött a város első nyomdája is, majd néhány évtizeddel később egy posztógyár is itt üzemelt, melyben rabokat foglalkoztattak. 1848-ban honvéd-toborzóiroda kapott itt helyt, a 20. század elejéig pedig a királyi törvényszék kaposvári kirendeltsége is. Az 1980-as évek közepétől a Rippl-Rónai Múzeum költözött ide, a megye irányítása pedig egy új, modern épületbe települt át, ám 2011-ben megindult a visszaköltözés folyamata: ma az épület ismét megyeházaként szolgál amellett, hogy a múzeum egy része is itt maradt.[3]

2010-ben az épület nyugati falán emléktáblát avattak gróf Széchényi Ferenc Somogy vármegyei főispán emlékére, aki egyben a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója is volt.[4]

2015-re elkészült az udvar átépítése és felújítása, így jött létre az udvarban a Kaposvári Vigasságok tere, amelyet 2015. augusztus 28-án az első Somogyi Értékek Napján nyitottak meg a nagyközönség számára.[5]

Források[szerkesztés]

  1. A vármegyeháza a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  2. A múzeum honlapja. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
  3. L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 - Helytörténeti olvasókönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013). ISBN 978-963-87678-5-1 
  4. Kaposvár emléktáblái és egyéb gyűjtemények. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  5. Átadták a Kaposvári Vigasságok terét. Kaposvár Most, 2015. augusztus 28. (Hozzáférés: 2015. augusztus 28.)