Vármegyeháza (Kaposvár)

Somogyi vármegyeháza
Korábbi nevek: Megyeháza
Cím	Kaposvár, Fő u. 10.
Építési adatok
Építés éve	1828–1832 (192 éves)
Építési stílus	klasszicista
Védettség	műemléki védelem
Tervező	Török Ferenc
Hasznosítása
Felhasználási terület	megyeháza, múzeum
Alapadatok
Tszf. magasság	145 m
Egyéb jellemzők
Emeletek száma	2
Elhelyezkedése
Somogyi vármegyeháza Pozíció Kaposvár térképén
é. sz. 46° 21′ 23″, k. h. 17° 47′ 27″46.356388888889, 17.790833333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyi vármegyeháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A somogyi vármegyeháza (később, de csak 2022-ig megyeháza) Kaposvár egyik kiemelkedő klasszicista műemléképülete, melyben a Somogy vármegyei önkormányzat és a Rippl-Rónai Múzeum egy része (kiállítások, könyvgyűjtemény, régészeti és képzőművészeti osztály) működik.

Története

Kaposvár 1749-ben lett végleg Somogy vármegye székhelye, így azonnal el kellett kezdni egy méltó vármegyeháza építését. Az első, még földszintes épület 1752-ben készült el barokk stílusban. Bár 1770-ben bővítették és átalakították, így is szűkösnek bizonyult a fejlődő vármegye számára, ezért az 1820-as években új épületet kezdtek építeni. Először a tőle délre levő börtön és a levéltár készült el, majd anélkül fogtak hozzá a vármegyeháza építéséhez, hogy egyáltalán engedély lett volna rá. Alapkőletétele 1828. június 30-án történt meg, körülbelül 3 év múlva már lényegében el is készült a Török Ferenc által tervezett épület, de csak 1832. május 1-jén avatták fel, aznap, amikor Mérey Sándor főispánt beiktatták. A homlokzat felső részén elhelyezték a vármegye címerét, alatta pedig a következő felirat olvasható ma is: „A’ KÖZJÓNAK”.

1872-ben itt szerelték fel Kaposvár első villámhárítóját, 1884-ben pedig elkészült a gyűlésteremben Somssich Pál arcképfestménye. 1903-ban Zala György Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét ábrázoló szobrait helyezték el a földszinten, majd 1923-ban gróf Tisza István portréját is megfestették. 1943-ban katonai óvóhelyet is kialakítottak az épületben.

Számos fontos előadás, rendezvény is helyt kapott a történelem során a megyeházán. 1880-ban itt tartotta első nagygyűlését a Somogy Vármegyei Régészeti és Történelmi Társulat, 1909-ben pedig itt alakult meg a múzeumegyesület, majd 1932-ben a Magyar Amatőr Fényképezők Szövetségének Kaposvári Csoportja, 1958-ban pedig a Kaposvári Fotóklub alakuló ülésének is ez az épület adott otthont, végül itt tartották 1955. október 27-én az „ifjú micsurinisták” első Somogy megyei találkozóját. 1905-ben egy iparművészeti kiállítást rendeztek a megyeházán, melynek országos visszhangja is volt, és több ismert politikai személyiség, művész vagy előadó is fellépett vagy előadást tartott az épületben: 1845-ben gróf Batthyány Kázmér beszélt a Védegylet mozgalomról, 1878-ban Blaha Lujza lépett fel, 1890-ben Holub Emil afrikai utazó, 1901-ben báró Luzsénszky Félix búr szabadságharcos, 1920-ban Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, 1946-ban Erdei Ferenc, 1947-ben Szabó Lőrinc, majd Tersánszky Józsi Jenő beszédeit hallgathatta a közönség.

Történelmi események is lejátszódtak a ház falai között vagy az előtte álló téren: 1848 májusában a megyeház előtti ünnepi közgyűlésen hirdették ki a helyieknek az áprilisi törvényeket, majd (bár időközben Jellasics serege is feldúlta az épületet) egy év múlva megyebizottmányi gyűlésen ismertették a Függetlenségi nyilatkozatot. 1852. június 28-án ide látogatott Ferenc József császár, akit a levert forradalom után néhány évvel nem mindenki fogadott szívesen: a helyi közigazgatásban dolgozó számos vezető nem vett részt a császár fogadtatásán, betegségre hivatkozva. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor, 1919 tavaszán katonák szállták meg a vármegyeházát és lezárták az összes kijáratot, de még ugyanabban az évben augusztus 3-án itt jelentették be a kommunista vezetők lemondását is. Vitéz nagybányai Horthy Miklós háromszor is ellátogatott a vármegyeházra: először 1919 szeptemberében (Siófokról jött sínautón, a nemzeti hadsereg fővezéreként), majd kormányzóvá választása után 1921 júniusában és 1923 áprilisában. 1931-ben honvédelmi minisztere, vitéz jákfai Gömbös Gyula is járt az épületben. 1945 elején itt alakult meg a helyi Nemzeti Bizottság, majd 1956. október 30-án gyűlést tartottak az akkor megyei tanácsnak nevezett épületnél, melynek során eltávolították a bukottnak vélt rendszer képviselőit a somogyi forradalmi tanácsból.

Az 1830-as években itt működött a város első nyomdája is, majd néhány évtizeddel később egy posztógyár is itt üzemelt, melyben rabokat foglalkoztattak. 1848-ban honvéd-toborzóiroda kapott itt helyt, a 20. század elejéig pedig a királyi törvényszék kaposvári kirendeltsége is. Az 1980-as évek közepétől a Rippl-Rónai Múzeum költözött ide, a megye irányítása pedig egy új, modern épületbe települt át, ám 2011-ben megindult a visszaköltözés folyamata: ma az épület ismét vármegyeházaként szolgál amellett, hogy a múzeum egy része is itt maradt.

2010-ben az épület nyugati falán emléktáblát avattak gróf Széchényi Ferenc Somogy vármegyei főispán emlékére, aki egyben a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója is volt. 2023-ban a Széchényi-emléktábla mellett elhelyeztek egy újabbat is, a somogyi származású Somssich Pál tiszteletére, aki többek között a pesti képviselőház elnöke is volt.

2015-re elkészült az udvar átépítése és felújítása, így jött létre az udvarban a Kaposvári Vigasságok tere, amelyet 2015. augusztus 28-án az első Somogyi Értékek Napján nyitottak meg a nagyközönség számára. 2021-ben energetikai felújítás kezdődött, amelynek során léghőszivattyús fűtési rendszert építettek ki az elavult kazán leváltásával, szigetelték a padlásfödémet és kicserélték vagy korszerűsítették a nyílászárókat.

2024-ben az épület egyik külső falán, egy vakablakba helyezték el a Zichy Mihály Iparművészeti Szakgimnázium diákjai és egyik tanára által készített nagyméretű mozaikképet, amely Rippl-Rónai Vörösruhás nő című festményét ábrázolja.