Fő utca (Kaposvár)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a kaposvári Fő utcáról szól. Hasonló címmel lásd még: Fő út (egyértelműsítő lap).
Fő utca
A Fő utca házsorának részlete
A Fő utca házsorának részlete
Közigazgatás
Ország Magyarország
TelepülésKaposvár
VárosrészBelváros
Korábbi neveiNagy utca, Ferenc József utca, Május 1. utca
Nevezetes épületei5 műemlék épület, számos helyi védett épület, Nagy Imre miniszterelnök szülőháza
Irányítószám7400
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság140–150 m
Hossza1,2 km
Elhelyezkedése
Fő utca (Kaposvár)
Fő utca
Fő utca
Pozíció Kaposvár térképén
é. sz. 46° 21′ 24″, k. h. 17° 47′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 24″, k. h. 17° 47′ 39″
A Wikimédia Commons tartalmaz Fő utca témájú médiaállományokat.

A kaposvári Fő utca a város történelmileg és kulturális szempontból legfontosabb utcája. Régen része volt a települést nyugat–keleti irányban átszelő országútnak, de miután 1980-ban megváltoztatták a 61-es főút városi nyomvonalát, majd 1987-ben a Fő utca nyugati szakaszát sétálóutcává is átalakították, közlekedési jelentősége lecsökkent. Az utca mentén 5 műemlék és számos helyi védelem alatt álló épület található. 2010-ben a Kossuth térrel együtt elnyerte a Magyarország legszebb főtere és főutcája díjat.[1]

A körülbelül 1200 méteres utca a Kossuth tér és a Dózsa György utca között a gépjárműforgalom elől le van zárva. Ezen a szakaszon főként olyan, egyemeletes lakóépületek a jellemzők, amelyek földszintjén üzletek működnek. Keletebbre haladva vegyesen fordulnak elő régebbi, földszintes és többnyire modern, emeletes épületek, legkeletebbi részén pedig főleg a 21. század elején több nagyobb lakóház is felépült, például 2008-ban a fiatal diplomás pályakezdők otthonául szolgáló Fecskeház.[2]

Története[szerkesztés]

A törökök kiűzése után Kaposvár szinte teljesen elnéptelenedett, a 18. század elején új központja már a vártól kissé keletre, a mai Kossuth tér környékén alakult ki. A Fő utca, amelyet a kezdeti időkben Nagy utcának is neveztek,[3] innen indult keleti irányba, ez már a város első ismert térképén, a 18. század közepén vagy 1777-ben keletkezett Rósás Ferenc-féle térképen megfigyelhető.[4] Egy 1778 körül készült vízrajzi térképen is szerepel az utca, ekkor majdnem a mai Dózsa György utcáig tartott, az 1784-es első katonai felmérési térképen pedig már a mai Hársfa utcáig.[5] Ekkor keleti végén egy keresztet is jelöltek a térképen.[6] A második katonai felmérés kaposvári része az 1850-es években készült, itt a Fő utca nagyjából a mai Mező utcáig ért.[7] Az 1855-ös várostérkép viszont úgy ábrázolja, hogy csak a mostani Anna utcáig nevezték Fő utcának, azon túl Toponári utca, a Hársfa utcától kezdve pedig Toponári út volt a neve.[3] A mai Ady utca, amely a jelenlegi Fő utca nyugati meghosszabbítása, sokáig a Fő utca része volt, ám egy 1862-es térképen már az látható, hogy az eredetileg ott szereplő Fő utca feliratot kézzel áthúzták, és odaírták mellé az utca későbbi nevét, a Korona utcát.[8]

Rippl-Rónai József: Kövezik a kaposi Fő utcát

Az utca kikövezéséről kissé ellentmondóak a források. Van olyan, amelyik szerint már 1825-ben hozzáláttak,[9] de ismert egy olyan (valós) történet is, miszerint gróf Niczkyné négyes fogatával elakadt a kaposvári utcákat borító sárban, és csak két ökörrel tudták kivontatni onnan, és ennek következménye volt, hogy 1843-ban makadámburkolattal[10] látták el többek között a Fő utcát is. Egy régi tudósítás így értékeli az elakadt fogat esetét: „Ez esemény azonban szerencse volt a kaposváriakra nézve. ...Ily vakmerőségnek példásan meg kelle büntettetnie. A legközelebbi megyegyűlésen a kaposvári utak valamennyien egyhangúlag kövezésre ítéltettek, mely ítélet, habár nem is rögtön ítéletileg, a veres kereszttől a városi aggházig terjedő úton, néhány év után - 1843-ban - csakugyan végre is hajtatott.”[9] A város fő szennyvízgyűjtő csatornája ugyancsak a Fő utca vonalában készült el a 19. század végén,[11] az 1870-es években pedig fásítási munkákat folytattak az utca kórház előtti részén.[12] A 20. század elején is végeztek kövezési munkálatokat, Rippl-Rónai József erről festette 1905-ben Kövezik a kaposi Fő utcát című képét.[13]

A Fő utcán az első gépjármű valószínűleg 1901 nyarán tűnt fel, a Somogy című hetilap augusztusban legalábbis valóságos szenzációként írt egy ilyen esetről: „Egy automobil kocsi hajtott e héten Kaposvár Fő utcáján keresztül, mégpedig bámulatos gyorsasággal. Az ördöggépnek volt elég nézője és bámulója.”[14]

1911. május 28-án Kertész Manó városi képviselő azt javasolta, hogy a Fő utcát nevezzék el a néhány napja elhunyt Bánffy Dezső miniszterelnökről, ám néhány nap múlva egy másik képviselő indítványára inkább a Vármegyeházával szemben nyíló, akkor még Eibnitz köznek nevezett átjárót nevezték el róla. (Amikor azonban megnyílt a Kossuth Lajos utca, a Bánffy név feledésbe ment.) 1917-ben viszont valóban eldöntötték, hogy megváltoztatják az utca nevét: ezúttal Ferenc József emlékére. Az 1919-es kommün idején a Somogy Vármegyei Direktórium „további intézkedésig” az elnevezést visszaváltoztatta Fő utcára, és bár 1937-ben ismét napirendre került, hogy Ferenc József utca legyen a neve, 1941-ben pedig a Szociális Misszió Társulat kérte, hogy lehetőleg az Ady vagy a Fő utcát Nagyboldogasszonyra kereszteljék át, végül 1950-ig megtartotta a régi nevét.[15] Ez év szeptemberében azonban a városi tanács végrehajtó bizottsága számos másik kaposvári utcával együtt a Fő utcának is munkásmozgalmi nevet adott: ekkortól Május 1. utca lett a hivatalos neve (bár volt olyan utcanévtábla is, amelyen Május 1. útként szerepelt[16]).

A régi 61-es út emlékként meghagyott 124-es kilométerköve

1980-ra elkészült az addig a Fő utcát is magába foglaló 61-es főút kaposvári elkerülő szakasza, így a Fő utca forgalmi terhelése jelentősen lecsökkent.[17] A régi 61-es út Fő utca 64-es számú ház előtt található 124-es kilométerkövét meghagyták, és 2005-ben egy kis emléktáblát helyeztek el rajta. 1987-re a Kossuth tér és a Dózsa György utca közti szakaszt lezárták a gépjárműforgalom elől, és rajta díszburkolatot kiépítve sétálóutcává alakították át. Az építkezés vezető tervezője Lőrincz Ferenc, a Somogyterv mérnöke, a kivitelező a Mélyépítő Vállalat siófoki építésvezetősége volt. A sétálóutca elkészültének ünnepségét 1987. október 16-án tartották a Dorottya-házban.[18]

A rendszerváltás során, 1990 júniusában a képviselő-testület döntést hozott arról, hogy 1991. január 1-től a közterület ismét visszakapja a Fő utca nevet.[19]

Az utcát több műalkotás is díszíti: 1988-ban avatták fel a Csokonai utcába vezető átjáróház előtt az eozinmázas, kosfejes díszítésű Zsolnay-kutat,[20] a közeli Arany Oroszlán Gyógyszertár előtt pedig 2009-ben helyezték el Rippl-Rónai József híres csacsifogatos szobrát.[21] Az 1760-as években a Fő utcában felszentelt Szent Rókus-szobrot később az Arany János térre helyezték át.[22]

Nevezetes épületei[szerkesztés]

Páratlan (északi) oldal[szerkesztés]

Házszám Épület Építés ideje Védelem Kép
1. Dorottya-ház 18. század Műemlék
3. Banképület ? Helyi védelem
5. Bereczk-ház 1887 Helyi védelem
19. Arany Oroszlán Gyógyszertár 1774 Műemlék
55. Egykori főorvosi lak 1892 Helyi védelem
65. A kórház egykori főépülete 1846 Műemlék
77. Nagy Imre miniszterelnök szülőháza ? –

Páros (déli) oldal[szerkesztés]

Házszám Épület Építés ideje Védelem Kép
4. Lakó- és üzletház ? Helyi védelem
6. Lakó- és üzletház ? Helyi védelem
8. Kemény-palota 1904 Helyi védelem
10. Vármegyeháza 1832 Műemlék
12. Anker-ház 1913 Helyi védelem
14. Lakó- és üzletház ? Helyi védelem
16. Lakó- és üzletház ? Helyi védelem
18. Lakó- és üzletház ? Helyi védelem
20. Lakó- és üzletház ? Helyi védelem
22. Lakó- és üzletház ? Helyi védelem
24. Lakó- és üzletház ? Helyi védelem
34. Romantikus lakóház 19. század Műemlék
44. Kodály Zoltán Általános Iskola 1904 Helyi védelem

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Kaposváré Magyarország legszebb főtere. Kapos.hu, 2010. október 15. (Hozzáférés: 2017. június 6.)
  2. ↑ Kaposvár 300 54.
  3. ↑ a b Récsei 81.
  4. ↑ Récsei 5.
  5. ↑ Récsei 6.
  6. ↑ Récsei 8.
  7. ↑ Récsei 7.
  8. ↑ Récsei 33.
  9. ↑ a b Kézikönyv 78.
  10. ↑ Récsei 25.
  11. ↑ Kézikönyv 140.
  12. ↑ Kézikönyv 114.
  13. ↑ Különleges kiállítás a 150. évfordulóra. Kapos.hu, 2011. augusztus 4. (Hozzáférés: 2017. július 26.)
  14. ↑ Kaposvár 300 158.
  15. ↑ Récsei 82.
  16. ↑ Récsei 20.
  17. ↑ Az út, amely már 35 éves. Kaposvár Most, 2015. október 29. (Hozzáférés: 2017. július 26.)
  18. ↑ Kaposvár 300 71.
  19. ↑ Récsei 83.
  20. ↑ A Zsolnay-kútról.... Kaposvár Most, 2015. október 1. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  21. ↑ Kaposvár 300 199.
  22. ↑ Kaposvár 300 83.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fő_utca_(Kaposvár)&oldid=26511749”