Kálvária-kápolna (Donner)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donneri kálvária-kápolna
Donneri kálvária-kápolna.jpg
Vallás római katolikus
Egyházmegye Kaposvári püspökség
Építési adatok
Építése 1892–1893
Stílus eklektikus
Tervezője Bereczk Sándor
Építtetője római katolikus egyház
Felszentelés 1893június 29. (123 éves)
Elérhetőség
Település Kaposvár
Cím Kálvária u. 15.
Elhelyezkedése
Donneri kálvária-kápolna (Kaposvár)
Donneri kálvária-kápolna
Donneri kálvária-kápolna
Pozíció Kaposvár térképén
é. sz. 46° 20′ 55″, k. h. 17° 47′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 55″, k. h. 17° 47′ 32″

A donneri kálvária-kápolna Kaposvár Donner városrészének egyik műemléke.[1]

Elhelyezkedés[szerkesztés]

A kápolna és a hozzá tartozó kálvária a Kapos folyó völgyéből délre induló, a Kaposhegyre felvezető nyílegyenes Kálvária utca keleti oldalán található egy régi vadgesztenyesor árnyékában. A kápolnához és az előtte álló három kőkereszthez[2] kis téglalépcső vezet fel, a terület kőfallal van elkerítve, az utcától kerítés választja el, kapuja általában zárva van.

Története[szerkesztés]

Kaposvár első kálváriája nem pontosan ezen a helyen épült fel, de közel a maihoz: a mostani Zrínyi Miklós és Bartók Béla utcák találkozásánál emelkedő dombon állt, kápolna nélkül. Pontos építési ideje nem ismert, valószínűleg a 18. század végéről származott. 1814-ben Tulok Ferenc, 1870-ben pedig Komesz György plébánosok újíttatták fel, azonban 1872-ben a domb egy részét vasútépítéshez elhordták. Emiatt a kálvária életveszélyessé vált, így 1891-ben le kellett bontani.

A város, és főként Ujváry Ferenc plébános azonban úgy érezte, Kaposvár nem maradhat kálvária nélkül, így új építését határozták el. A várostól megkapták a mai Kálvária utca melletti területet, a plébános pedig adományokat kezdett gyűjteni. Sőt, mivel eladta a régi kálvária területét, a lövölde felesleges részét, mindemellett pedig az 1876-ban lebontott belvárosi Szent Anna-kápolna harangját is, elegendő pénz gyűlt össze ahhoz, hogy hamarosan neki lehessen látni az építkezésnek. A Szent Anna-kápolna más módon is „segítette” az új épület elkészültét: megmaradt tégláit felhasználták az építkezéshez. Bereczk Sándor, a város főmérnökének tervei alapján Gáspár Gyula kaposvári építőmester 1892 és 1893 között építette fel a kápolnát eklektikus stílusban. Felszentelésére 1893. június 29-én, Péter-Pál napján került sor, Auerbach Pál segesdi ferences házfőnök jóvoltából. Ezen az ünnepélyes napon a nép a főtéri templomtól vonult fel Ujváry apát vezetésével a kálváriához, ahol misét is mondtak. Azonban a misézés 1923-ig nem folytatódott, a kálvária fenntartására létrehozott pénzalap pedig a világháború utáni pénzromlás miatt értékét vesztette, sokáig elhanyagolt állapotban állt a kápolna. Az 1920-as évek közepén viszont megcsinálták a kerítést, a kápolnához kívül sekrestye, belül kórus épült. Kisebb-nagyobb felújítások következtek 1928-ban, 1930-ban és 1938-ban is (ekkor épült a téglalépcső), ez utóbbihoz a donneri Széchenyi Kör által rendezett színielőadások bevételét is felhasználták. Utoljára az 1980-as évek végén, az ezredfordulón,[3] végül 2015-ben került sor felújításokra.[4]

Az épület[szerkesztés]

A nagyrészt eklektikus stílusú kápolna egyhajós, mennyezete sík, a nyolcszög három oldalával zárt szentélye viszont boltozott. Homlokzatának timpanonszerűen kialakított oromfala a klasszicista stílusra emlékeztet. Efölött emelkedő tornya két harangot rejt: egy 100 és egy 60 kilósat. A főpárkányt látszólag négy toszkán stílusú oszlop tartja, melyek így három részre osztják a homlokzatot. A két szélső részben egy-egy szoborfülke, a középsőben egy körablak helyezkedik el.[3]

Források[szerkesztés]

  1. A kápolna a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. május 25.)
  2. Kaposvár kőkeresztjei és egyéb gyűjtemények. (Hozzáférés: 2013. május 25.)
  3. ^ a b L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 - Helytörténeti olvasókönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013). ISBN 978-963-87678-5-1 
  4. Felújították a kaposvári Kálváriát. Kaposvár Most, 2015. október 15. (Hozzáférés: 2015. október 15.)