Ugrás a tartalomhoz

Marco Cornaro (patrícius)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a velencei patríciusról szól. Hasonló címmel lásd még: Marco Cornaro (egyértelműsítő lap).
Marco Cornaro
Marco Corner
Velencei Köztársaság patríciusa
Marco Corner/Cornaro
Német-római Birodalom lovagja
Marco Corner/Cornaro
Uralkodási ideje
1452 – 1479. augusztus 1.
Életrajzi adatok
UralkodóházCornaro család
Született1406. december[1][2]
Velence
Elhunyt1479. augusztus 1. (72 évesen)
Velence
NyughelyeSanti Apostoli
ÉdesapjaGiorgio Cornaro (1374–1439)
ÉdesanyjaCaterina Giustinian
HázastársaFiorenza Crispo naxoszi hercegnő (1422–1501)
Gyermekei1. Jolán (Violante)
2. György (Giorgio) (1452–1527)
3. Katalin (Caterina) (1454–1510)
4. Kornélia (Cornelia)
5. Regina (Erzsébet)
6. Blanka (Bianca)
7. Ágnes (Agnese)
8. N. (leány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Marco Cornaro témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Marco Cornaro (Velence, 1406. december – Velence, 1479. augusztus 1.), olaszul: Marco Cornaro, velencei nyelvjárásban: Marco Corner. velencei patricius, Marco Cornaro velencei dózse (ur.: 1365–1368) dédunokája és Cornaro Katalin ciprusi királynő apja.

Élete

[szerkesztés]
A Cornaro család címere

Apja Giorgio Cornaro (1374–1439), Padova kormányzója és Marco Cornaro velencei dózse unokája, édesanyja Caterina Giustinian. 1444-ben feleségül vette Fiorenza Crispo naxoszi hercegnőt, Nicolò/Niccolò Crispo naxoszi herceg (a Naxoszi Hercegség régense) és Komnénosz Eudokia (Valenza) trapezunti császári hercegnő (IV. Alexiosz trapezunti császár lánya) lányát,[3] aki nyolc gyermeket szült, többek között a későbbi ciprusi királynét és királynőt, Katalint.

Marco Cipruson alapozta meg a karrierjét, amikor 1439–1443 között pénzügyi kölcsönt nyújtott a későbbi veje, II. (Fattyú) Jakab apjának, II. János ciprusi királynak, és ezért jelentős birtokokat szerzett Limassol közelében. 1452-ben ő is tagja volt annak az öttagú delegációnak, amely meglátogatta III. Frigyes német-római császárt császárrá koronázása alkalmából. Ezért a szolgálatáért megkapta a lovagi címet.[4]

1457–1458-ban Marcót és öccsét, Andrea Cornarót (1419–1473) száműzték Velencéből, miután az öccsét megvádolták, hogy Zonta del Pregadi szenátor megválasztását megvásárolták. Marco Cipruson élt, és II. János halála után kezdetben az elhunyt király törvényes lányának, I. Sarolta királynőnek az uralmát támogatta, de aztán II. János természetes fia, a trónbitorló II. Jakab mellé állt, aki megnyerte a ciprusi polgárháborút. Marco 1464-ben visszatért Velencébe, öccse, Andrea pedig II. Jakab tanácsosa lett, és ő hozta tető alá unokahúgának, Katalinnak a házasságát II. Jakabbal, amely 1472 decemberében teljesedett be.[5]

A házasságkötést követően Katalin rögtön teherbe is esett, de egy hónappal a gyermek születése előtt 1473. július 10-én II. Jakab király váratlanul meghalt, amit a királyné rokonai ármánykodásának tartottak. 1473. augusztus 28-án megszületett a várva-várt utód, aki III. Jakab néven foglalta el a trónt, a nevében pedig az anyja, illetve a velencei rokonság uralkodott. 1473 novemberében puccsot hajtottak végre az elűzött I. Sarolta hívei, és 1473. november 13-án Famagustában meggyilkolták a régens királyné nagybátyját, Andreát. A kis király pedig a következő évben, 1474. augusztus 26-án egyéves korában meghalt, így a házassági szerződés értelmében Marco lánya, Katalin foglalta el a ciprusi trónt, azonban uralma csak névleges volt, a valódi hatalmat a Velencei Köztársaság gyakorolta. Marcót a Velencei Köztársaság a Ciprusi Királyságba küldte, hogy lányát a velencei irányvonal követésére intse.

Marco Cornaro 1479. augusztus 1-jén Velencében hunyt el, és a Szent Apostolok templomában (Chiesa dei Santi Apostoli) helyezték örök nyugalomra.[4]

Lányára, Katalinra csak addig volt szükség, amíg a törvényes királynő, Katalin sógornője, Sarolta élt. Halála után másfél évvel Velence közvetlen uralmat valósított meg a szigeten, és 1489. február 14-én lemondatták a királynőt, aki visszatért hazájába, Asolo úrnőjeként élte napjait, és irodalommal, valamint művészetekkel töltötte idejét.

Gyermekei

[szerkesztés]

Származása

[szerkesztés]
Marco Cornaro ősei háromíziglen[6]
Marco Apa:
Giorgio Cornaro 		Apai nagyapa:
Andrea Cornaro 		Apai dédapa:
Marco Cornaro velencei dózse
Apai dédanya:
Giovanna Scrovegni
Apai nagyanya:
n. a. 		Apai dédapa:
n. a.
Apai dédanya:
n. a.
Anya:
Caterina Giustinian 		Anyai nagyapa:
Giustiniano Giustinian 		Anyai dédapa:
n. a.
Anyai dédanya:
n. a.
Anyai nagyanya:
n. a. 		Anyai dédapa:
n. a.
Anyai dédanya:
n. a.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ marco-corner_res-47e498a0-87eb-11dc-8e9d-0016357eee51
  2. ↑ http://www.boglewood.com/cornaro/xb16.html
  3. ↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet), aki azonban nem említi a trapezunti császári hercegnő nevét.
  4. ↑ a b Cornaro/Cav. Marco Cornaro – 2014. május 6.
  5. ↑ Cornaro/Proc. Andrea Cornaro – 2014. május 6.
  6. ↑ Gable, C. I.: Outline of Cornaro Family Branches (Marco Cornaro felmenői). családfa. (Hozzáférés: 2014. május 6.)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Gullino, Giuseppe: Corner, Marco, In: Enciclopedia Italiana 29, Róma, 1983. URL: L. További információk
  • Hill, George: A History of Cyprus, Cambridge University Press, Cambridge, England, 1948. URL: Lásd További információk

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marco_Cornaro_(patrícius)&oldid=26007861”